Levéltári Közlemények, 30. (1959)

Levéltári Közlemények, 30. (1959) - Lengyel Alfréd: Győr város levéltárának története / 52–88. o.

74 Lengyel Alfréd Amíg azonban a helyettes levéltáros az új munkakörrel járó feladatok tanulmányozásával volt elfoglalva, nagy változás következett be a városi tanács életében. A Bisinger-féle alapítvány kamatozó alaptőkéje ugyanis már annyira felszaporodott, hogy egy új városháza felépítésének céljára 210 000 forintot ki lehetett belőle hasítani. 1896-ban meg is kezdődtek a munkálatok s-bár a hatalmas, impozáns külsejű alkotás 1 000 000 koronába került, a különbözetet ekkor már elő tudta teremteni a magisztrátus. Az építkezés aránylag gyors ütemben haladt s az archívum új otthonát az épület jobb szárnyának első emeletére tervezték. Még javában folyt a munka, amikor az üresedésben levő levéltárnoki állás pályázati hirdetményét megelőzően Zechmeister Károly polgármester közgyűlés elé vitte e tisztség dotálásának megoldásra váró ügyét. Előterjesztését a következőképpen indokolta : ,,Az új városház felépítése folytán a városi levéltár áthelyezése is sorra kerülvén, elérkezettnek látom az* időt, hogy ez alkalommal a jelenleg rendezetlen állapotban levő levéltár szakszerű rendezés alá vétessék. Miután pedig a jelenlegi levéltárnok nyugdíjaztatását kérelmezte, megfontolandónak tartom, valljon a levéltárnoki állás jelenlegi javadalmazása mellett akadna-e olyan szakférfiú, aki levéltár rendezésével járó teendő elvégzésére képes és vállalkozik. Városunkban a levéltárnok jelenlegi fizetése 850 forint, lakbére pedig 200 forint, mely javadalmazás más városokhoz képest nagyon mérsékeltnek mutatkozik. Pozsonyban 1200—1400 Ft. a fizetés és 280 Ft. a. lakbér, Sopronban 1200 és 240 Ft., de még Székesfejérvárott is 1300-ra rúg a levéltárnok javadalmazása. Miután pedig városunk megélhetési viszonyai a felsorolt városokénál mivel sem előnyösebbek, indokoltnak látom, hogy a levéltárosi állás javadalmazása mérsékelten felemeltessék. Javaslatba hozom ennélfogva, méltóztassék a szervezeti szabályrendelet 143. §-nak megfelelő módosításával a levéltárnok fizetését évi 1000 forintban, lakbérét pedig évi 200 forintban megállapítani, illetve jelenlegi javadalmazását ezen összegekre felemelni. Tekintve pedig, hogy a levéltár rendezése több évekre terjedő rendkívüli munkát igényel, javaslatba hozom még, méltóztassék ezen munkák díjazása fejében a levéltáros részére 3 éven át évi 1000 Ft. külön munkadíjat olykép megszavazni, hogy ezen összegből az általa alkalmazandó segéderő díjazására évenkint 500 Ft. kiutaltassék, a fennmaradó 1500 Ft. pedig a három év leteltével, illetve a levéltár teljes berendezése után a levéltár noknak mint jutalomdíj kifizettessék."

63 A közgyűlés a javaslatot teljes szövegében elfogadta és rövid idő múlva a belügyminiszter is közölte a várossal, hogy a jóváhagyás végett felküldött határozatot indokoltnak és méltányosnak találja. Ezek után a pályázati feltételek- hivatalos publikálásának már mi sem állt útjában, A meghirdetés alapján az ország legkülönbözőbb részeiről összesen 10 pályázó jelentkezett kérelmével s közülük a főispán Sefcsik Ferencet, Bars vármegye levéltárnokát nevezte ki, miután elméleti szakképzettségét is igazolta.

64 A városi levéltár új vezetője hivatali esküjét követően nyomban felhívást kapott, hogy a levéltár rendezésére vonatkozó tervezetét 90 napon belül terjessze be a tanácshoz felülvizsgálat céljából. Az elaboratum nem sokáig késlekedett, 1898 október havának második felében már a tanács asztalán feküdt. Sefcsik ebben részletesen kifejtette a rendezésre vonatkozó elgondolásait és áttekintést nyújtott n levéltár múltjának fontosabb szakaszairól. Ennek során — mint később kiderült — eléggé szigorú kritikát gyakorolt egyes elődeinek munkájával szemben, de alapjában véve számos figyelemre méltó megállapítást tett a levéltár igazi hivatását és jövőbeni feladatait illetően. 63 Polgármesteri iratok. 1897/2991. sz. 64 Főispáni iratok. 1898/180. sz.