Levéltári Közlemények, 30. (1959)

Levéltári Közlemények, 30. (1959) - Lengyel Alfréd: Győr város levéltárának története / 52–88. o.

Győr város levéltárának története 65 alkalmával végigjárta a városház összes helyiségeit és megállapította, hogy azok a levéltár és telki hivatal kivételével, — melyek boltozva vannak — igen tűzveszélyesek, úgyhogy nagyobb tűz esetén a város összes kincsei elpusztulhatnak. Kifogásolta egyben azt is, hogy a börtönök igen egészségtelenek, szűkre szabottak s ezért felszólította a város hatóságát, hogy mindezeket a hiányosságokat jelentse a felettes kormányszékeknek, kérve sürgős orvoslásukat. A tanács a választó községgel meg is tárgyalta a. lehetőségeket és arra a közös megállapodásra jutott, hogy a megoldás e téren csak két módon képzelhető el és pedig vagy megvásárolja a város a székházával szomszédos épületet s ezzel egyidejűleg kibővíti egész hivatali hálózatát, vagy megveszi az úii. Apátúr-házat és azt a célszerű átalakítások után berendezi városi székháznak. Az első esetben érintkezésbe kell lépni a szomszédos épület jelenlegi tulajdonosával, név szerint özv. Horváthnével, vajon hajlandó-e házát eladni, vagy legalább átmenetileg annak földszinti részét bérbeadni, míg a másik megoldás választása esetén a helybeli Növendékpapi Főkormányzósággal (azaz a püspöki szeminárium igazgatóságával) kell alkudozásba bocsátkozni, amennyiben egyáltalában hajlandóságot mutatna az eladásra. A tanács mindenesetre felkérte Anvander Ferenc polgármestert, hogy az e célból kiküldött bizotiság vezetőjeként behatóan foglalkozzék ezekkel a kérdésekkel.

35 A helyiséghiány valóban már olyan méreteket öltött, hogy egyik hivatal zavarta a másik működését, nem is szólva az archívumról, mely a számvevői részleg kiköltözése után is alig tudott megfelelni feladatának. Ezt a tanács is jól tudta, hiszen a levéltár kezelőjének ismételten meghagyta, hogy munkáját a szűkös helyen úgy végezze, ahogyan azt az adott körülmények megengedik. Szerencsére a helytartótanács éppen ez idő tájt értesítette a magisztrátust, hogy ,,Őfelsége legkegyesebb rendelkezése folytán" Győr városban önálló levéltárnoki tisztséget kell rendszeresíteni.

36 A közlés tulaj dohképpen nem érte váratlanul a tanácsot, mivel felterjesztésében kérte e probléma sürgős elintézését, bár a jóváhagyás olyan időpontban érkezett le, amikor a plénum tagjai amúgy is tele voltak gondokkal. A régóta várt alkalmat azonban meg kellett ragadni, és mindenekelőtt az archivárius személyére vonatkozólag kellett dűlőre jutni. A közhangulat két pártra szakadt, voltak, akik az ideiglenesen megbízott Somogyi Mihály kancellistát akarták megválasztatni, de a többség és különösen a választó közönség nagy része Streibig Károly tiszteletbeli ügyész mellett kardoskodott. Közben egy bizottság, melynek Karvasi (Karpf) Sándor, Klimisch József és Landher János tanácsosok voltak a tagjai, már azon fáradozott, hogy kidolgozza a levéltárnoki hivatal részére szóló hivatali utasítást. Ez a szolgálati szabályzat különbséget tett a városházi nyilvános és az ún. külön levéltár között. Az utóbbiban minden bizonnyal az archívum legrégibb és legértékesebb anyagát őriztette a város, mégpedig elsősorban a kiváltságleveleket és egyéb jogbiztosító dokumetumokat. Az utasítást a tanács a választás előtt jóváhagyta (sajnos részletei nem ismeretesek), de azzal a fenntartással, hogy annak egyes tételeit szükség esetén bármikor módosíthatja. Ezt követően, de még ugyanezen az ülésen került sor a levéltárnoki választásra, mely végül is az ellenpárt minden erőfeszítése ellenére Streibig Károly győzelmével fejeződött be.

37 35 Tanácsi jegyzőkönyv. 1846/855. sz. 36 Tanácsi jegyzőkönyv. 1846/1113. sz. 37 Tanácsi jegyzőkönyv. 1846/1262. sz. 5 Levéltári Közlemények, XXX.