Levéltári Közlemények, 30. (1959)
Levéltári Közlemények, 30. (1959) - Ila Bálint: A mikrofilm a levéltárban / 16–51. o.
34 IIa Bálint A film felhasználásának ehhez a területéhez sorolhatjuk, mint a fejezet első soraiban mondottuk, az elpusztult és megsemmisült levéltári forrásoknak filmen történő rekonstrukcióját. A készítendő film pótolni és helyettesíteni fogja az eredetit. Erről az alkalmazási formáról sem Gille, sem Meinert előadásában nem esik szó, pedig az elmúlt világháború pusztításai pótlására ilyen rekonstrukció szüksége sok országban felmerült és ilyen helyreállítást több országban folytatnak is. A francia külügyminisztérium 1945-ben külön laboratóriumot szerelt fel azzal a céllal, hogy a minisztérium 1940—1945 között megsemmisült anyagát mikrofilmen — a lehetőség szerint — helyreállítsák. A restitúcióra a külföldi francia követségek anyagát használják fel. Debrie gyártmányú Micro Jumma géppel dolgoznak, amelyen egy jól begyakorolt dolgozó napi 500 felvételt készít. Az 1930 — 1939. évek dossziéit vették munkába, amely már 10 éve tart s ma sem tudják megmondani, mikor fejeződik be. Hangsúlyozzák, hogy mikrofotografia nélkül a helyreállítás elképzelhetetlen lenne. 79 A lengyelek is filmen restituálják elpusztult levéltári anyagukat, eddig elért eredményeikről azonban nincsenek közelebbi értesüléseink. Az Anjou-dinasztia elpusztult levéltárának helyreállításával 10 olasz levéltárnok foglalkozik — közülük hat teljes munkaidejében — és bár az anyagot nyomtatásban rekonstruálják, a legnagyobb hasznát veszik annak a 10—12 ezer dokumentumot tartalmazó mintegy 5000 felvételnyi mikrofilmnek, melyet. Perrat francia professzor II. Károly (1289—1309) regisztereiről mint kutató készített és most az olasz levéltárnokok rendelkezésére bocsátott. Egyedül ezeket a regisztereket tudják eredeti alapján teljesen hűen visszaállítani r a többit csak későkorú másolatokból, kivonatokból, fragmentumokból stb. rekonstruálják. 80 4. Tudományos célú (dokumentációs) mikrofilmezés.* 1 Mind nemzeti, mind nemzetközi viszonylatban egyaránt fontos és kultivált területe a mikrofilmnek, 82 mert segítségével bármely tudományos tárgyra, tárgykörre szinte eredetiben össze lehet gyűjteni távoli földekről, messzi országokból és más földrészekről is a teljes dokumentációs anyagot. Ezen túlmutató céljait és nemzetek közötti szerepét Francois, a történészek nemzetközi bizottságának főtitkára, 1953-ban, a francia vezető levéltárnokok nemzeti értekezletén, az alábbi megszívlelendő mondatokba foglalta : ,,Történésznek, levéltárnoknak t sőt minden civilizált embernek arra kell gondolni, hogy a levéltárakban őrzött anyagot, mint az emberiség közös kincsét, megmenteni, a kutatás rendelkezésére bocsátani és terjeszteni kell az egész világ kutatói számára. Minderre pedig a mikrofilm a legalkalmasabb eszköz, mert a levéltári forrásokat sokszorosítja, tehát védi és biztonságát szolgálja, egyben terjeszti, mert mikrofilmre vett iratokat bármily messze földön is lehet használhni," 83 Hasznos tehát a nemzetközi tudományos filmcsere nemcsak az anyag biztonsága és terjesztése szempontjából, hanem a nemzetek békés kapcsolatai és tudomá\ 79 ,,Le depót des Affaires őtrangéres : ISTouvelles installations techniques". (Gazette 1956. nr. 19. 6.) 80 „TJne belle reconstitution d'Archives détruits. Les registres Angevins de Naples.'* (Archívum 1952. 83—86.). "Archívum 1953. 91. 82 „II est probable que le microfilm apparaitra dans un trés proche avenir, comme une indispensable instrument de travail," — írja Gille (uo.). 83 ,,Le rőle international du Microfilm en matiére d'Archives" (Gazette 1953. nr.. 14. 31.).