Levéltári Közlemények, 30. (1959)

Levéltári Közlemények, 30. (1959) - Ila Bálint: A mikrofilm a levéltárban / 16–51. o.

A mikrofilm a levéltárban 31 azt készítő hivatal őrzi, tehát nem került az idegen kezekbe.

68 (Alapgondolata, azonos az amerikai törvényben kifejezett feltétellel.) A Német Szövetségi Köztársaságban — legalább is irodalomból megítélhetőleg — nem is a film bizonyító erejének hiánya miatt nem állították eddig be a filmezést a tömegtermelés megoldásának szolgálatába, hanem azért, mert a film ehhez ma még drága.

69 Németországban azonban mégis megnyílt már az út a helyettesítő mikrofilmezés számára, mégpedig az üzemeknél, vállalatoknál, a kommunálisigazgatásban stb. Ezeken a helyeken a csak bizonyos ideig megőrzendő anyag megtartására széltében-hosszában alkalmazzák a mikrofilmet és az eredetit megsemmisítik. Hamburg városnál pl. 500 000 lapot számláló személyi kartotékot vettek filmre s utána az eredeti kartonokat zúzóba adták.

70 A német racionalizálási bizottság az ilyen eredetit pótló mikrofilmek készítésére, hogy azok bizonyító ereje minden vitán felül álljon, szigorú szabályokat dolgozott zott ki.

71 A Német Demokratikus Köztársaságban hasonló súlyos gondokat okoz az anyagátvétel kérdése, a levéltári igazgatóság tehát, amint 1956. évi beszámolójában olvassuk, meg akarja növelni a laboratóriumok kapacitását, hogy mikrofilmezéssel segítsen a nagy helyhiányon.

72 Svédországban és Angliában — legalább is az irodalomból következtetve — eredetit helyettesítő mikrofilmezés nem folyik. Olaszországban Ostoja levéltárnok értekezik a tárgyról és a mikrofilm alkalmazásától reméli a selejtezés és a férőhely nyomasztó kérdéseinek kielégítő megoldását.

73 Nagy és nehezen mozgatható köteteit, valamint kisebb adminisztrációs értékű anya68 Vollmer : „Die Photographie und Mikrophotographie als Hilfsmittel der Archive" (Archivalische Zeitschrift — rövidítve : Azs Bd. 47. 211—215.) és Lieberich : „Rechtsfragen zum Problem Archive und Dokumentation" (uo. 69—74.). Ez utóbbi a jogász észjárásával világítja meg a kérdést ós az eredetit helyettesítő mikrofilm hitelességét a filmet előállító személyes hitelétől ós attól teszi függővé, hogy a negatív később sem jut idegen kezekre. Gyakorlatilag ez a negatívnak hivatalos vagy hivatalilag ellenőrzött elkészítését jelenti s azt, hogy a negatívnak állandóan az azt készítő vagy készíttető hivatal, hatóság stb. őrizetében kell maradnia. Egyezik ez a franciák (Baudot és Gille) elgondolásával. 69 L. még Beil

: „Die Photokopie im Urheberrecht" (Nachrichten Jg. 4. 154—158.) ; „Zur Rechtslage des Mikrofilms als eines Beweis- und Archivierungsmittels" (uo. Jg. 3. 122—124) és „Mikrofilm als Beweismittel" (Archivar Jg. 6. 139—140.). 70 „Praktische Erfahrungen mit der Mikrokopierung in Hamburg." (Archivar Jg. 5. 141.). Az eredeti 7300 dobozt töltött meg és 300 m

2 alapterületet foglalt el. A filmet 7200 bakelitdobozban — egy dobozban 6,5 méter filmmel — őrzik, 12 m

2 területet elfoglaló négy szekrényben. Helymegtakarítás 96%. Egy dolgozó filmolvasóval naponta 120—200 felvilágosítást tud adni, annyit, amennyit az eredetiből csak több hivatalnok tudott ugyanannyi idő alatt megadni. A filmezés összes kiadása, 89 000 márka,. 5 év alatt amortizálódik. 71 A Német Szövetségi Köztársaságban az „Institut für organisatorische Beratung . in Wirtschaft und Verwaltung" és az „Ausschuss für wirtschaftliche Verwaltung" (AWV)szervek foglalkoznak az állami és gazdasági ügyintézés egyszerűsítésével, racionalizálásával, így egyebek mellett azzal is, hogy lehet erre mikrofilmet felhasználni. Az AWV a mikrofilm alkalmazásának tanulmányozására külön szakbizottságot hozott létre „Mikrofilm" címen. Ebben természetesen levéltárnokok is képviselve vannak és a bizottságnak nagy szerepe van a mikrofilm helyes használatának elterjesztésében és a filmezés módszereinek, szabályainak kidolgozásában. 72 Archivar Jg. 9. 346. 73 „La questione degli scarti e la tecnicizzazione degli Archivi." (Notizie degli Archivi di Stato. X/l—2. — 1950 — 68—71.).