Levéltári Közlemények, 30. (1959)

Levéltári Közlemények, 30. (1959) - KRÓNIKA - 40 éves a Hadtörténelmi Levéltár / 220–221. o.

220 Krónika levéltári anyagának konkrét összeállítását a Levéltári Igazgatóság vezetőjével az élén egy 8 tagú bizottság végezte, mely a csehszlovák levéltárak legnevesebb tudományos munkatársaiból állt. A szlovák vonatkozások kidolgozását külön 11 tagú bizottság intézte. Magának az anyagnak összegyűjtésében mintegy 100, jórészt levéltári, .kisebb részben könyvtári és múzeumi dolgozó vett részt. A kiállítás folyó adminisztratív és szervezési ügyeit egy, a helyszínen dolgozó 7 tagú titkárság intézte. Mindez a hatalmas apparátus teljesen érthetővé válik akkor, ha meggondoljuk, hogy a kiállított 1700 dokumentumot kb. 110 központi, tartományi, városi, járási, egyházi és üzemi levéltárból gyűjtötték össze (külföldi levéltárak közül csak a Magyar Országos Levéltár, az .Esztergomi Prímási Levéltár és a Pannonhalmi Levéltár adott anyagot). A levéltárakon kívül 7 könyvtár, 30 múzeum és kb. 35 egyéb intézmény anyagából válogattak a rendezők. A kiállítás azonban a levéltárak jelentőségének ilyen közvetett megismertetésén túl tájékoztatást adott az érdeklődőknek a csehszlovák levéltárak szűkebb szakmai munkájáról is. A kiállítás egy szakaszán ui. jól sikerült montázsokban, grafikonokban, a kiadványok bemutatásával ismertette meg a közönséget a levéltárak munkájával. A rendezők ezen a ponton is jó érzékkel emelték ki a közönség számára feltehetőleg legértékesebb elemeket : szép fényképek mutatták be a levéltárakat magukban foglaló festői régi kastélyokat, reprezentatív középületeket, és számos hangulatos, régi levéltári enteriőrt : faragott, festett szekrényeket, teremsorokat. A levéltárak munkájáról és fejlődéséről színes, áttekinthető, grafikus ábrázolásokat adtak. A kiállítás katalógusában e rész mondanivalóját 11 oldalon ismertették, kitérve a csehszlovák levéltárszervezés történetére és címszerűen ismertetve a csehszlovák levéltári hálózatot. Eszerint a központi állami levéltárakon kívül a köztársaság 19 kerületében 19 kerületi állami levéltár, 411 járási és városi levéltár, 343 üzemi levéltár őriz összesen 464 km levéltári anyagot. A prágai levéltári kiállítás saját kötelességeinkre is figyelmeztet. Bármilyen levéltári kiadvány — még a legnépszerűbb is — jellegénél, természeténél fogva csak viszonylag szűk réteghez szól és soha nem adja. meg azt az illúziót és hatást, melyet az eredeti iratanyag bemutatása nyújthat, s melynek révén a levéltári anyag értékét és a levéltárak fontosságát elsősorban lehet megérezni. A kiállítás mindezeknek elérésére igen hatásos és jelentős eszköz. 1956-ban megrendezett kis levéltári kiállításunk megmutatta, hogy levéltárainkban bőven vannak kiállítást érdemlő dokumentumok, vannak jól felkészült szakembereink és ami a legfontosabb : megvan a tömegekben is az effajta kiállítások iránti igény. E lehetőségek kihasználását, ezeknek az igényeknek kielégítését a jövőben fontos feladatunknak kell tekintenünk. Vörös Károly 40 ÉVES A HADTÖRTÉNELMI LEVÉLTÁR 40 esztendővel ezelőtt, 1919. ápr. 8-án jelent meg a Hadügyi Népbiztosság rendelete, mely a magyar tudománytörténet során elsőnek intézkedett önálló magyar Hadtörténelmi Levéltár felállításáról. Ezekben a napokban, alig két héttel a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása után, mikor határainkon már készen álltak az imperialisták zsoldjában a fiatal magyar proletárhatalom eltiprására készülődő külföldi intervenciós csapatok, a védelmet lázasan szervezni kénytelen Hadügyi Népbiztosság módot tudott találni e rendelet megalkotására is : ,,A hadműveletekkel kapcsolatos összes iratok, képek, fényképek, vázlatok stb. a Hadtörténelmi Levéltárba esetenként beszállttá ndók" — idézi az eredeti példányában sajnos elveszett rendelet végrehajtása tárgyában kelt utasítást egy hadtestparancsnoki parancs, különös gonddal írva elő az 1918. évi "októberi polgári demokratikus forradalom és a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása körüli időszak mindennemű írásos és tárgyi emlékének megőrzését. — Ezzel az intézkedéssel az a szerény kezdemény, mely még az első világháború alatt a magyar Honvédelmi Minisztérium keretein belül, mint annak egy, inkább adminisztratív, ill. sajátlagosan hadi tapaszt álatokat gyűjtő s a fontosabb események adatait a bécsi Kriegsarchivba eredetben küldendő okiratokból kimásoló, l/a jelű osztálya alakult meg, egyszerre önálló levéltári intézmény rangjára emelkedett. A Magyar Tanácsköztársaság bukása nem tette lehetővé, hogy a Hadtörténelmi Levéltár betöltse azt a célt, melynek megvalósítására létrehozták. A Horthy-rendszer negyedszázada alatt a levéltár, ha,— a magyar érdekű bécsi katonai iratok visszaszerzése, iratanyagának rendezése és egyes tagjai értékes kutatómunkája által. — sok szempont-