Levéltári Közlemények, 30. (1959)

Levéltári Közlemények, 30. (1959) - FOLYÓIRATSZEMLE - Sbornik Archivnych Praci, R. VII–VIII. (1957–1958) / 209–210. o.

Folyóiratszemle 209 az 1848-i moldovai megmozdulásoki-a vonatkozó feljegyzést pedig C- TURCC ismertet. I. ANTOHI és AL. ANDRONIC a moldovai iskolaügy 1848 előtti állapotára vonatkozó forrásokat elemzi, MUSTAFA A. MEHMET pedig egy XVIII. századi török nyelvű krónikát mutat be. Nagy István 1463-ban kelt egyik oklevelének egy eddig kiadatlan fordítását s a korábban ismert fordítások hiányosságait C. Tußcu ismerteti. Bekény István SBORNIK ARCHHIVNICH PRACI Vydavá archivni Správa Ministerstvo Vnitra. Praha K. VII., VIII. (1957, 1958)* A Csehszlovák Levéltári Igazgatóság évenként kétszer megjelenő tudományos folyóiratának 1957—58. évi, összesen négy kötetének lapjain — egy kivételével — csak szórványosan találkozunk szorosabb értelemben vett le véltártani cikkekkel. Általában a levéltárak anyagából írt történeti tanulmányok töltik meg a folyóiratot. Ezek között — egy-két irattannal foglalkozó cikk mellett — jelentős helyet foglalnak el a hivataltörténeti tanulmányok. Rajtuk kívül modernkori forrásközlések és néhány értékes le véltártani cikk érdemel szempontunkból nagyobb figyelmet. A hivataltörténeti cikkek közül meg kell említenünk EUGEN BIDOVSKY az abszolútkori Magyarország közigazgatási és bírósági szervezetéről szóló összefoglalását. (1957. 2. sz.) Az abszolutizmus első időszaka közigazgatási szervezetének tárgyalása 1848 decemberével kezdődik, és azt négy időszakra osztva az ún. „definit-ivum" időszakával zárul. A bírósági szervezet tárgyalása két részben — az első ideiglenes közigazgatási szervezet és a véglegesnek szánt közigazgatási szervezet ismertetésével párhuzamosan — történik. A közlemény mellékleteként szerepel Szlovákia területének közigazgatási és bírósági területi beosztása az ún. végleges szervezet időszakában. Szerző a tanulmány elkészítésénél széleskörű forrásanyagra támaszkodik, felhasználva a vonatkozó rendelet anyagot és a rendelkezésre álló szakirodalmat is. JOZEF KOCTS a szlovákiai területeken a megyei igazgatás fejlődését ismerteti 1945-ig (1958. 1. sz.), széleskörű áttekintést nyújtva a megyeszervezet kialakulásának általános fejlődési folyamatáról is, a XV. századtól egészen az 1922-ben létrejött, már speciálisan szlovákiai megyei igazgatás létrejöttéig. Valamennyi kötet legelején, rövid bevezetés kíséretében, szép és érdekes dokumentumanyagot közöl a legújabb kor történetéből. Ki kell emelnünk ezek közül a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak az egykori Osztrák— Magyar Monarchia csehszlovák területeire gyakorolt hatásáról szóló forrásanyagot (1958. 1. sz.), valamint a CsKP Párttörténeti Intézetének kollektívája által összeállított dokumentumokat (1957. 1. sz.), melyek a CsKP által a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulói alkalmából rendezett akciók dokumentumanyagát ölelik fel az 1925—35. évekből. A forrásközléseket egy-két korabeli plakát fakszimiléje gazdagítja. Nagyon érdekes a Csehszlovák Köztársaság létrejöttét a bel- és külföldi tőke érdekeinek fénvében bemutató forrásanvag is. (1958. 2. sz.) Szorosabban vett leveltártani — irattani kérdésekkel a folyóirat három cikke foglalkozik : mindhárom az 1958. évfolyam 2. számában jelent meg. MILOSLAV VOLE cikke a proveniencia elméletének a két világháború közötti fejlődését és problémáit tárgyalja. A proveniencia fejlődését áttekintő bevezetés után a cikk' tulajdonképpeni tárgyát hét részben dolgozza fel : a csehszlovák, a svéd, a német, az osztrák, általában a nyugateurópai, a lengyel és végül a szovjet gyakorlatban vizsgálva meg a kérdés alakulását. Szerző alaposan ismeri a vonatkozó szakirodalmat ; — fejtegetéseinek lényege abban foglalható össze, hogy a két világháború közötti szakirodalom a proveniencia elve elemzésének tisztázásán túl eljuttatta a kérdést abba a stádiumába, hogy felismerhető legyen : a regisztratúra elsősorban az őt létrehozó szervezetet s csak másodsorban az esetleg képzetlen vagy tudatlan regisztrátor munkáját kell, hogy tükrözze. Ennek révén Volf végeredményben Brenneke elméletét fogadja el, minthogy hangsúlyozza is : e körülmény felismerése a levéltárost nem kis feladat elé állítja. Elméletet és gyakorlatot szerencsésen egyesítenek GABRIELA CECHOVÁ-nak, (különben az Archivni Casopis szerkesztője) a levéltári anyag feldolgozásának hivatalosan • E. VI. ismertetésé^; 1. LK 28. évf. 1958. 317. p. 14 Levéltári Közlemények, XXX.