Levéltári Közlemények, 30. (1959)

Levéltári Közlemények, 30. (1959) - FOLYÓIRATSZEMLE - Szedő Antal: Rassegna degli Archivi di Stato, Anno 17–18. (1957–1958) / 205–206. o.

p"olyóiratszemle 205 közül szinte minden számban találunk híreket a belga levéltárakról, egyszer-egyszer a dél-afrikai, francia, német, román és vatikáni levéltárról. A 61. évfolyam 120. oldalán hazai híradás alapján megemlékeznek a magyar Országos Levéltárt 1956 őszén ért károkról is. Általában azt mondhatjuk, hogy a Nederlands Archievenblad a holland levéltárosok elég szűk érdeklődési körre számító, némileg konzervatív, de a levéltári szakterület határain belül elég sokoldalúan érdeklődő s abban, amit hoz, szolid, szakmailag szilárdan megalapozott szaklapja. RASSEGNA DEGLI ARCHIVI DI STATO Alinistero deli' Interno, Ufficio Centrale dcgli Arehivi di Stato., Roma Anno 17-18, (1957, 1958)* Az olasz állami levéltárak központi igazgatásának kiadásában évente háromszor, összesen mintegy 20—25 íven megjelenő folyóirat 1957. évi 1. számban olvashatók azok a beszédek, melyek a Milanói Állami Levéltár Kulturális Centrumát megnyitó ünnep alkalmából elhangzottak. A kezdeményezés figyelemre méltó. BISOEI szenátor és STRAKO (a Belügyminisztérium közigazgatási osztályának vezetője, ahová a Levéltári Központ is tartozik) kiemel'ték, hogy a levéltáraknak elzárkózásukkal szakítani kell és eleven erővé hell válniuk a kulturális életben. Ez a „Kulturális Központ" a valóságban történeti kutató intézet, mely a levéltár mellett működik. RAFFAELE DE FELICE a Levéltárak Legfelső Tanácsának az előléptetéseknél kifejtett értékelő és tanácsadó működésével foglalkozik. ELIO LODOLINT az ún. sottoseziorre-k szervezésénél tapasztalt jelenségekkel foglalkozik. Ezek tulajdonképpen városi levéltárak, a város által fenntartva, persze erősen az állami levéltár felügyelete alatt, azonban magukba fogadták t\ régi közjegyzői levéltárakat is. Két levéltárismertotés következik ezután : az Anconai Állami Levéltár* fondjainak jegyzéké, a Nápolyi Állami Levéltárban őrzött 10 000 egységből álló Aragona PignateHi Cortes Levéltár ismertetése (Cortes Ferdinánd végrendeletének fotókópiájával). GUIDO PAMPALONI ismerteti a Firenzei Állami Levéltár egyik forrdjának (az eredetileg több fondból álló) Archivio delle RR Rendite történetét, selejtezési és rendezési problémáit. Az 1957. évi 2. szám kiváló olasz levéltárosok életrajzait tartalmazza. Ezek közül figyelmünkre érdemes A, PANELLÁ Francesco Bonainiról és ABMANDO LODOLININAK Casanováról szóló életrajza. Bonaini nálunk ke vésse ismert úttörő, korát megelőző tisztánlátású alakja a múlt század olasz levéltártörténetének. Eredetileg a pisai egyetemen jogot adott elő. Majd 1852-ben tagja lett annak a bizottságnak, melyet a nagyherceg azzal bízott meg, hogy a toscanai nagyhercegség szétszórt levéltári anyagának egyesítésére, a levéltárügy szervezetére javaslatot tegyen. Majd az új levéltári felügyelői állást fogadta el. Mint ilyen, három év alatt szervezte meg Toscana központi levéltárát. Jóval a hollandusok előtt, a rendezésnél a „történeti" elvet helyezte a mesterséges tárgyi rendszer elé, a f ondók szét bonthatatlanságának elvét hirdette. A hivatalok, intézmények történetét vallotta a r-eridezésck és leltározásokat megelőző, legfontosabb, alapvető tudományos munkának. — Casanovát nem kell bemutatni a magyar levéltárosoknak. Casanova olyan családból származott, mely a múlt században élénk részt vett a risorgimento, a liberális, osztrákellenes mozgalmakban ,háborúkban. Casanova alapította az első olasz levéltári szaklapot, a ,,Gli Arehivi Italiani"-t 1914-ben. Az egész világon ismert „Archivistica" egy évszázad szakirodalmának termését foglalja össze. Mussoliniék már 1933-ban nyugdíjba küldték, mivel felfogása alapvetően liberális volt. Az 1957. évi 3. szám fordításban közli az Archivar-ban már közölt Schmidt-féle cikket a koblenzi híres, üvegtéglából épített levéltári építményről. A. PRATESI az olasz szakirodalomban először próbálja összefoglalni egy archeographia alapvonalait. C. TRASSELLI a mikrofilm-leolvasó készülékekről értekezik és erősen megbírálja az eddigi készülékek nyújtotta lehetőségeket. A füzet többi cikke levéltár-történeti, vagy diplomatikai vonatkozású. Az 1958. évi 1. szám közli a Levéltári Központ jelentését 1957. évi munkájáról, megemlékezik a Cuneoi Állami Levéltár felállításáról és közli az 1957 októberében tar- * Anno 16. Ismertetését 1. LK 28.-évf. 1958. 315—316. p.