Levéltári Közlemények, 30. (1959)
Levéltári Közlemények, 30. (1959) - FOLYÓIRATSZEMLE - Nederlands Archievenblad, Jg. 60–62. / 204–205. o.
204 FolycMrafszOiiile NEDERLANDS ARCHIE VÉNBE AD Organ van de Yereniging van Arehivarissen in Nederländ, Groningen' Jg. 60.. 61., 62.* A folyóirat, mint alcíme is 'mutatja, egyesületi kiadvány, a Holland LevéltárosEgyesület orgánuma s ez a körülmény erősen érezteti hatását tart almán. Az egyesületi közgyűlésekről szóló beszámolók a 4 számra elosztott, átlagosan, évi 12—13 ívnyi terjedelemnek átlag negyed részét teszik ki, mivel az elnöki beszédet, mely egyúttal az év eseményeit is összefoglalja, teljes terjedelmében hozzák s részletesen tájékoztatnak a közgyűlések lefolyásáról is. A folyóirat nagyobb felében cikkeket találunk, míg a többi részt Krónika, Könyvszemle és Hírek tölti ki. A közölt cikkek általában nem túl terjedelmesek. Téma szerint konferenciai beszámolók, (firenzei nemzetközi levéltári kongresszus, wiesbadeni kerékasztal konferencia, hágai tanulmányi konferencia), levéltár-ismertetések, levéltártörténeti, módszertani, technikai és elvi kérdésekkel foglalkozó rövid tanulmányok, valamint nekrológok, A három évfolyam cikkei nagy részükben három fő témakör körül csoportosulnak : ezek : az irattárak problémái, a Handleiding bizonyos megfogalmazásainak revíziója, és az iratanyag „materiális gondozásának" főbb kérdései. Az a körülmény, hogy a folyóirat mindhárom kérdésnek igen jelentős teret szentel, s hogy főleg az irattári kérdés ós a Handleiding értelmezése körül széleskörű, többszörösen is replikázó viták alakultak ki, a kérdés jelentőségét mutatja. Érdemében pedig azt, hogy a holland levéltárosok is egyre inkább kényszerülnek szembenézni a modern iratrendezés problémáival, mind gyakorlatilag, mind elméletileg. A vitákból megállapíthatólag törekvés mutatkozik a Handleiding BRENNEKÉ-VCL szemben VERHAREN által megfogalmazott fs folyóiratainkban is ismertetett) merev értelmezésének bizonyos lazítására. A viták jellemző módon elsősorban a Ilaiiidleiding a levéltárak rendezésének és leltározásának kérdésével foglalkozó 16 §-ának értelmezése körül forognak. — Ugyanakkor, mint a 71. holland levéltáros kongresszus G. PANHUYSEN által kidolgozott kérdőíve mutatja, komoly erőfeszítéseket tettek levéltárak és irattárak közelebb hozására is. A kérdőív fő problémái, irattár és levéltár viszonya, a levéltáros és az irattáros, az üzemi levéltárak kérdése, a levéltár fogalom kitágítása (elsősorban az irattárak felé) és végül a rendezési szisztémák kérdése, különös tekintettel a decimálisra. A kérdés fontosságát mutatja, hogy a gyűlésen lezajlott vitákon kívül is a folyóirat egyre több ilyen tárgyú cikket közöl : tárgyalják az új angol selejtezési felfogást (a Handleidinghez viszonyítva), több község levéltárának egy közös le vértáros által történő ellátását, a holland községek egyesülete levéltárrendezési rendszerét, az irattári tervek kérdéseit» Amszterdam város iratkezelését stb. — Nyilván ezért bírt holland kartársaink számára olyan nagy érdekkel J. PAPRiTZ-nak az ügyvitelben az írószerek, az irat külső megjelenési formáját meghatározó eszközök (papír, kötés, tinta, papírformátum stb.) hatására kialakult levéltári rendszerek történeti fejlődéséről tartott, teljes terjedelmében közöli hágai előadása, vagy SCHELLENBERG modern Handleidingként aposztrofált, részletesen ismertetett ,Aíodern Archives"-e. — A „materiális gondozás" tárgyköréből a modern külföldi konzerválási és restaurálási kérdésekkel foglalkozó cikkeket találunk. — A többi cikk közül még kiemelendő VAN DER GOUW a holland paleográfia néhány problémájával foglalkozó cikke. A folyóirat könyvismertetései úgyszólván kizárólag a holland szakirodalomra korlátozódnak s itt sem lépik át a szorosabb értelemben vett levéltári szak határait. Zömben az egyes levéltárak inventárium kiadványait ismertetik. E könyvismertetéseket különböző személyek írják. A folyóiratszemléket a Krónika rovatban helyezik el s írójuk maga a szerkesztő : Lnger. Az ismertetett, folyóiratok meglehetősen szűk keretek között mozognak. Csak levéltári szakfolyóiratok kerülnek ismertetésre a. következő országokból : Anglia, Belgium, Franciaország, Lengyelország, Németország, Olaszország, HSA. Ugyancsak a Krónika ismerteti a levéltárak évi jelentéseit is összefoglalóan. A Hírek, rovatban rendszeresen értesülünk az állami költségvetés le véltári részéről, a holland levéltárak személyi változásairól, valamint az országos levéltári iskola eseményeiről. Rövid beszámolók vannak itt még az egyes holland levéltárakban folyó munkákról, ide értve az egyházi levéltárakat is, továbbá a külföldi levéltárakról. Ez utóbbiak * Vg. 59. ismertetését 1. LK 27. évf. 1956. 264—266. p.