Levéltári Közlemények, 30. (1959)

Levéltári Közlemények, 30. (1959) - FOLYÓIRATSZEMLE - Iványi Emma: Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs, Bd. 9-10. (1956–1957) / 202–203. o.

Folyóiratszemle 203 évfolyam 27 tanulmánya közül egyet innsbrucki, négyet külföldi (luxemburgi, berlini, washingtoni és lexingtoni) történész, ÜL levéltáros írt, utóbbiakis túlnyomórészt az Osztrák Állami Levéltár anyagában végzett kutatások alapján. A tanulmányok, főleg a kisebb terjedelműek, általában adalék-jellegűek s az Osztrák Állami' Levéltár hatalmas anyagának egy-egy eddig elhanyagolt részére hívják fel a figyelmet, nem leltár, hanem összefüggő előadás formájában ismertetve az újonnan feltárt forrást. A cári Oroszország 1877— 1884 közötti belviszonyaival és az orosz forradalmi mozgalommal foglalkozó, kisebb könyvnek is beillő tanulmány pl. nem meríti ki teljesen ezt a kérdést — folyóirat keretében erre nem is lenne módja —, hanem az osztrák—magyar diplomaták Pétervárról hazaküldött egykorú, eddig kiaknázatlan jelentései alapján dolgozza fel. (9. k.) A forrásismertetéseket gyakran szemelvények is követik, eredeti. szövegközlések, olykor fakszimilék kíséretében. Mindezek az új forrásokra támaszkodó, kisebb témákat taglaló rövid cikkek és hosszabb tanulmányok a jövőben monográfiáknak vagy összefoglaló jellegű történeti műveknek szolgálhatnak alapul. A 10. k. 1500-ig terjedő oklevélregesztákat is k

özöl

. A tanulmányok túlnyomó többsége a XIX. század második felére vonatkozik, a XVUL századra hat, a X

Vit. századra egy, a XX. századra három tanulmány jut. Közvetlenül magyar kérdéssel foglalkozik PAUL CHRISTOPH „Dokumente zu den Kestaurationsversuchen des Königs Karl iV. von Ungarn" c. forrásismertetése, amely RAOUL CHÉLARD magyarországi kereskedelmi attasé Párizsban, 1944-ben megtalált jelentéseiből közöl részleteket 1921. január 12-től június 20-ig, nem egy új adalékkal egészítve ki a királypuccs történetét. Több tanulmányt közöl a folyóirat az osztrák — magyar monarchia XIX. sz. végi keleti (orosz, török), vatikáni és német politikájával kapcsolatban, de csaknem valamennyi tanulmányban találhatunk magyar vonatkozásokat. Viszonylag kevés teret ad a folyóirat a levéltári kérdések számára. Ez a rovat a két számban együttvéve alig több mint 50 oldal. Az osztrák levéltári igazgatók 1955-i bécsi konferenciáján az osztrák levéltárügy napirenden levő legfontosabb kérdéseit tárgyalták meg, de a felsoroláson kívül bővebb tájékoztatást nem kapunk (9: k.). Érdekesebb az 1956-ban Klagenfurtban tartott osztrák levéltárosnapról szóló beszámoló, amely az egyes referátumok kivonatát is közli (10. k.). A levéltártudpmánnyal kapcsolatos könyvismertetések sem adnak számot osztrák munkákról, hanem túlnyomórészt kelet- és nyugat-német levéltári leltárak és egyéb szakmunkák ismertetésére szorítkoznak. Eléggé terjedelmes a könyv- és folyóiratisrnertetések rovata. A két kötet könyvismertetései a következő csoportok szerint ^tagolódnak : alkotmány- és közigazgatástörténet, általános és politikai történelem, egyháztörténet, életrajzok, forráskiadványok, genealógia, helytörténet, historiográfia, levéltártudomány, művészettörténet, szellemtörténet. Elsősorban osztrák szerzők 1955/56-ban, kisebb mértékben 1955 előtt és 1957-beh megjelent munkáit ismertetik és méltatják a külföldi — angol, amerikai, kelet- és nyugatnémet és olasz — szerzők művei közül pedig az Ausztriával foglalkozó vagy osztrák vonatkozású munkákat, a közép-európai és általános európai sorskérdéseket fejtegető monográfiákat. Magyar szempontból különösen a burgenlandi szerzők művei jelentősek. A magyar szakirodalom ismertetése hiányzik a folyóirat hasábjairól. A folyóiratismertetések terjedelemben a könyvismertetések mögött maradnak, a két számban csak az Archivalische Zeitschrift és az Archívum ismertetéseit találjuk, utóbbi pár soros kivonatot közöl Borsa Ivánnak a magyar egyházi levéltárak helyzetéről szóló cikkéből. Ki kell emelnünk az 1953—1954-es évekre vonatkozó részletes osztrák folyóiratszemlét (9. k.) és az „Ausztria és az ozmánok" c. összefoglaló jelentést e kérdés történeti kutatásának mai állásáról, bőséges bibliográfiával. (10. k.) A személyi és egyéb híreken kívül a 10. k.-ben Eckhart Eerenc professzorról szóló nekrológot is olvashatunk, MISKOLCZY GYULA tollából. A folyóiratot általánosságban a levéltártudományi és levéltárügyi kérdések viszonylagos háttérbe szorulása, a két világháború előtt nagyhatalomként szereplő Ausztria utáni nosztalgia, katolikus világnézet és a szellemtörténeti módszerek alkalmazása jellemzi. Iványi Emma