Levéltári Közlemények, 30. (1959)

Levéltári Közlemények, 30. (1959) - FOLYÓIRATSZEMLE - Kővágó László: Izvesztija na Arhivnaja Insztitut, I. (1957) / 200 - Kővágó László: Izvesztija na Darzsavnite Arhivi, I. (1957) / 200–201. o.

200 Polyéiratszemle IZVESZTIJA NA ARHIVNIJA INSZTITUT Izdanie na Balgarszkata akadcmija na naukite, Szófia 1. (1957) A Bolgár Tudományos Akadémia 1947-ben létrehozóit Levéltári Intézetének Ertesítője évkönyv jellegű kiadvány. Első száma magas színvonalú nyomdatechnika- val készült, 318 oldalon jelent meg. Szépen olvasható facsimiléket, több oldalas görög és óbolgár szövegeket közöl. A főbb cikkek a bolgár levéltárügy helyzetét ismertetik. Három közlemény az elért kutatási eredményekről ad rövid tájékoztatást, két forrásanyagközlő cikk XIX. századbeli témával, egy pedig óbolgár kéziratokkal foglalkozik. A kiadvány szerkesztőségi cikkben ismerteti a Levéltári Intézet tevékenységét, feladatait, nehézségeit. Az Intézet 1951-ig általában a bolgár tudósok, kultúrmunkások iratainak begyűjtésével foglalkozott. 1951-ben, az Állami Levéltári Fond létrehozásakor szűkítették az Intézet feladatkörét, s jelenleg csak a Bolgár Tudományos Akadémia, és az Akadémia tagjainak irataival foglalkozik. Ezt az ismertető szerkesztőségi cikket jól. egészíti ki D. VET,EVA ismertetése a Bolgár Tudományos Akadémia levéltári főndjaiiól és gyűjteményeiről. A bolgár levéltárügy fejlőtléséről és jelenlegi helyzetéről ad áttekintő képet PETAR MIJATEV cikke. A cikkből megtudhatjuk, hogy Bulgáriában az iratok levéltári begyűjtésével egészen kezdetleges fokon csak 1878-ban, a török alóli felszabadulás után kezdtek foglalkozni, azonban a bolgár levéltárügy helyzete 1944-ig egészen siralmas volt. Csak a népi demokratikus Bulgária szentel komolyabb figyelmet az iratok megőrzésének, s az értékes iratok levéltárakban való összegyűjt ése t ulajdonképpeu csak 1944 után indult meg. IVAN DUJCSEV vitacikkében az egyik legrégibb bolgár irott emlék, az ún. Palai Oklevél eredetiségével ós hilélességével foglalkozik. Ezt az oklevelet Iván Sisman bolgár cár 1378-ban adományozta a rilai kolostornak. Iván Dujcsev szembeszáll azokkal a felfogásokkal, amelyek kétségbe vonják az oklevél hitelességét és érvekkel bizonyítja állítását, hogy az oklevél valódi. A „Kritika és Recenzió" rovatban két bíráló-ismertető cikk jelent meg. Számunkra ezek közül különösen BISZTRA CVETKOVA, Fekete Lajos ,,Die Siyaqat-Schrift in der türkischen Finanzverwaltung." — című művéről írott rövid ismertetése érdekes. Az ismertetés egyes, írásjeleket be is mutat, hozzáfűzve a megfelelő ismertető magyarázatot. A könyvet méltatva B. CVETKOVA aláhúzza, hogy az rendkívül hasznos a bolgár szakemberek számára is. Bulgáriában ugyanis nagyszámú török iratot őriznek a „Vaszil Kolarov" könyvtárban. Ezek még nemrégiben is szinte teljesen hozzáférhetetlenek voltak a kutatók számára, s megfejtésükhöz az ismertetett könyv nagy segítséget nyújt. Kővágó László IZVESZTIJA NA DARZSAVNITE ARHIVI llinisztersztvo na vatrosnite raboti, Otdel ,,Darzsavcn arhiv", Szófia 1. (1957) A bolgár Belügyminisztérium Állami Levéltári Osztálya évkönyv jellegű folyóiratának első száma 164 oldalon jelent meg. A folyóirat szerkesztőbizottsága az első szám előszavában a következőkben határozta meg a folyóirat feladatait : ,,Az dzvesztija« alapvető feladata, hogy közzétegye a bolgár történelem, az irodalomtörténet, a munkás és parasztmozgalom története, a párt által a munkásosztály és a dolgozók felszabadításáért folytatott harc, a szocializmus építése meghatározott kérdéseinek dokumentumait, valamint ismertetéseket és közleményeket publikáljon az értékes fondokról és dokumentumokról. Az»Izvesztija« feladata, hogy rendszeres segítséget nyújtson a levéltári intézményeknek a dokumentumokkal végzett munka megszervezésében, közreműködjék a, pozitív tapasztalatok népszerűsítésében és a levéltári munka módszerének egységesítésében ..." A folyóirat első száma két cikket közöl. Az elsőt M. ALEKSZIEV írta, s a bolgár levéltárügy fejlődését és jelenlegi helyzetét, ismerteti. A másik cikkben ANGEL TODOROV a bolgár levéltári munka centralizálásának problémáival foglalkozik. A probléma lényege