Levéltári Közlemények, 30. (1959)

Levéltári Közlemények, 30. (1959) - Ila Bálint: A mikrofilm a levéltárban / 16–51. o.

A mikrofilm a levéltárban 19 Persze, nem szabad azt gondolnunk, hogy most már minden levéltárnok ^film­centrikus" szemléletű. Vannak ilyenek is szép számmal, — sőt túlzók is akadnak —­akik azt gondolják, hogy a jövőben a levéltárakat már csak filmen fogják őrizni. ) Velük szemben áll a másik tábor, a megfontolva haladók tekintélyes serege, amely a filmet csak szükségmegoldásnak tartja és nem hajlandó azt az eredetivel egyenértékűnek elfogadni. Ezek szerint a film az eredetit sohasem pótolhatja. (Az alapvető aspektusokban, a védelem és dokumentáció kérdésében természetesen e két nézet között sincs különbség.) Mint minden új technika, így a filmezés körül is szükségszerűen jelentkeznek nézeteltéré­sek, azonban a fejlődés, a praxis által produkált eredmények, az új gyakorlati előnyei lassacskán mindig kiegyenlítik az ellentéteket és megteremtik az új alkalmazásának mindenki által elfogadható alapjait. Addig azonban bizonyos technikai, pénzügyi és jogi akadályoknak kell megszűnni, melyek ma még többé-kevésbé útjában állanak a mikrofilm igazán széleskörű elterjedésének. Vegyük őket sorra. a) Az első és legfontosabb kifogás, amit valóban joggal lehet a filmezéssel szemben említeni, a film tartósságának kérdése. Tapasztalat e téren még nem áll rendelkezésre és jelenleg pozitívumnak csupán annyi látszik, hogy a most gyártott ún. biztonsági film 100 évig biztosan, esetleg 200 évig is eltart. Ezzel az időtartammal azonban a levéltárnok nem elégedhetik meg, különösen nem, ha az eredetit pótló mikrofilmről van szó. A filmet előállító ipar ugyan azt bizonygatja, hogy az ecetsavas alapra öntött mikrofilm tartóssága, a jóminőségű famentes papírét eléri, tehát el fog tartani 400—500 évig, ami már kielégítő volna, csak az a baj, hogy ez gyakorlattal nincs bebizonyítva. A Landshut-i Archivtag előadója, Meinert, a francia és angol levéltárnokok, a svéd kormánybizottság egyformán Önálló könyvek és füzetek, a periodikák : szaklapok, folyóiratok, közlemények tömege jelenik meg évről évre szerte a világon, melyek részben vagy egészben a mikrofilm és a vele kapcsolatos számtalan kérdés ismertetésének, megvitatásának, az új eredmények és lehetőségek közlésének szentelik hasábjaikat. Akkora ez a termés, hogy a német Szövetségi Köztársaság racionalizáló bizottsága (Auschuss für Wirtschaftliche Ver­waltung) külön feladatnak tekinti összegyűjtését és róla naprakész „Dokumentations­kartei" készítését. Ebből a kartotékból adta ki Hans-Joachim Knigge a vonatkozó bel­és külföldi irodalom legfontosabb részét ,,Die Literatur zum Mikrofilm" címen (Düssel­dorf, 1956). A könyvészet első része a német, a második a külföldi irodalmat foglalja magába. Tudomásunk szerint ez a legújabb nemzetközi bibliográfia. Kitűnő a „Biblio­graphie analytique internationale des publications relatives à l'archivistique et aux archives" című általános levéltári bibliográfia, amelynek külön fejezete a mikrofilmre vonatkozó irodalom. (Archívum 1952. 105—226; 1953. 109—188. és 1954. 217—289. — a film : 122—125 ; 125—-127. és 237—239.) Az összeállítás használatát nagyon meg­könnyíti, hogy az egyes könyvek, cikkek, értekezések után rövid tartalmi kivonat közli azok fontosabb eredményeit. Az International Fédération for Documentation (FID) által 1953-ban Hágában „Manual on document reproduction and sélection" címen meg­jelentetett két kötetes (A. és В.) és két (francia és angol) nyelvű kézikönyv ugyancsak tartalmazza a legfontosabb nemzetközi irodalmat, mégpedig 1930-ig visszamenőleg­A könyv tárgyak szerint (filmfajták, leolvasók, felvételezés, filmelhelyezés stb.) tagolódó fejezetei után abc rendben fél vannak sorolva a fejezetre vonatkozó lényegesebb irodalmi munkák. Ezt a kiadványt egyébként évről évre kibővítik a legújabb eredményekkel, adatokkal és a modern kutatások, a technika legújabb vívmányaival. Idézünk két amerikai munkát, mely nemcsak a hazai, hanem a fontos külföldi munkákat, így pl. a lengyel irodalmat is számontartja. Blanche P. McCrun : „Microfilms and Microcards : Their use in Research. A Selected List of Références (Washington, 1950) es Lester K. Bórn: The Literatur of Microreproduction 1950—1955. (American Documentation. Vol. 7. — 1956. — Nr. 3. 167—187.) Ez utóbbi a FID imént idézett kézikönyvéhez hasonlóan ugyancsak tárgyi címszavak szerint közli az irodalmat. Nemzeti és nemzetközi bibliog­ráfia található az „Archivar" köteteiben, ezenkívül az összes, a jegyzetekben idézett munkákban és tanulmányokban, így Kossányi és Bélay tanulmányaiban is. Végül a folyóiratok és szaklapok közül alább felsoroljuk tájékoztatásul azokat, melyek a mikro­filmezés kérdéseivel állandóan foglalkoznak, sőt több közülük csak azokkal foglalkozik. Hangsúlyozzuk, az összeállítás szemelvény, nem is lehetett más célunk, minthogy a jelentékenyebb periodikákat soroljuk fel, amelyek — egy-kettő kivételével — itt Buda­pesten is hozzáférhetők. Az összeállítással csak felhívni kívánjuk a magyar tudományos körök figyelmét arra az óriási érdeklődésre, amelyet külföldön a mikrofilmezésnek szentelnek. American Archivist, The —. Cedar Rapids, Iowa ; American Library Assoeia­2*

Next

/
Thumbnails
Contents