Levéltári Közlemények, 30. (1959)

Levéltári Közlemények, 30. (1959) - FOLYÓIRATSZEMLE - Padányi Gulyás Éva: Archivum, Vol. VI–VII. (1956–1957) / 191–193. o.

192 Folyóiratszemle Szövetségi Köztársaság statisztikai hivatala levéltárosának összeállítása a primer statisztikai anyagok selejtezéséről. Mintegy 20 államnak egy körkérdésére adott válaszait összegezi a cikk, megállapítva, hogy az elsődleges statisztikai iratanyag nagy tömege megköveteli a selejtezést, de ebben országonként más-más megoldásokkal találkozunk. Általában mintadarabok meghagyását tartják legcélravezetőbbnek, egyes, teljesnek számító statisztikai összeírásokat — legalább félévszázadonkénti időközökből — megőriznek a kutatás számára. A mikrofilmezés több, egymást követő összeírás megtartását is biztosítja. A tudomány érdekében kívánatos levéltárosok és statisztikusok minél szorosabb együttműködése. Ä VI. kötet a továbbiakban a levéltári épületek kérdésének szentel egy cikksorozatot, amely azután a következő évi, VII >t kötetben folytatódik s annak cikk részét teljesen ki is tölti. A VI.kötet ilyen irányú cikkei közül HEDAR tanulmánya Svédország rendkívüli építéstechnikai fejlettségéről ad számot : sziklába vájt, földalatti^ raktárak, ablak nélküli raktármegoldások követik az 1953-ban a stocldiolmi Királyi Építészeti Igazgatóság által kiadott tervezési ós épületszerkesztési útmutató irányelveit. SCHELLENBERG, az Egyesült Államok levéltárosa hangsúlyozza, hogy az építészt munkájában a levéltáros kell hogy irányítsa és felhívja figyelmét a levéltár speciális adottságaira ós szükségleteire. A koblenzi Bundesarchiv igazgatója, WINTER tanulmánya szoros kapcsolatban áll a firenzei levéltári kongresszuson c tárgykörben elhangzott referátummal s az Andersson által ott felvetett szempontokat, pontról pontra terjedő részletességgel kidolgozva, megállapítja, hogy a levéltári épület a hivatali s kulturális centrumok közelében legyen, de ne szorosan beékelve, hanem a terjeszkedési lehetőséget mindenképpen biztosítva számára. COLLIS, somerseti levéltáros az angliai viszonyokat ismerteti : az épületek modernizálása többnyire tradíciókba, műemlékvédelmi meggondolásokba ütközik s így az átalakításokat csak a belső raktártérre korlátozzák. Néhány angliai levéltáron azonban mégis jelentős újjáépítéseket hajtottak végre s Somersetben teljesen új épületet emelnek. Utóbbinak számos tervrajzát is közli. DUCHEIN, a francia levéltári igazgatóság levéltárosa, hosszabb tanulmányt közöl a megyei levéltárak épületeiről; történeti áttekintés után a legújabb épületek leírását számos képpel, tervrajzzal kísérve. Az 1957. évi VII. kötetben VORONIN mérnök a Szovjetunió levéltári épületeiről ad illusztrációkkal kísért áttekintést ; az Októberi Szocialista Forradalom előtti időszak levéltári épületeinek helyzetéről röviden megemlékezve, a Moszkvában s más nagy városokban létesített új levéltárakat mutatja be. Hangsúlyozza a típustervek fontosságát,amelyeket háram változatban dolgoztak ki. E típuslevéltárak berendezése, szerkezeti megoldása a legkorszerűbb, s az értékes dokumentumok őrzését és felhasználását a legjobban biztosítja. — A magdeburgi állami levéltár igazgatója, GRINGMUTH—DALLMER számos képmelléklettel ellátott cikkében a Nemet Demokratikus Köztársaság levéltárait mutatja be : felsorolja a speciálisan levéltári célokra szerkesztett modern épületeket, s azokat, amelyek eredetileg más célt (hivatal, könyvtár) szolgáltak. A helyhiány egyre sürgetőbben követeli az új, célszerűen kidolgozott tervek alapján meginduló levéltári építkezéseket. — A helsinkii finn országos levéltár igazgatója, YRJÖ NTJRMIO a Mikkeliben emelt új levéltári épületet ismerteti, amelynek legfőbb érdekessége a földalatti raktárhelyiség. Helsinkiben is az országos levéltár több ezer folyóméter anyagot hasonló — a háborús időkből fennmaradt — földalatti raktárban helyezett el. — Ä washingtoni „Record Center" igazgatója, CAMPBELL, az irattároló központok speciális szerepét ismerteti cikkében. A Record Center mintegy átmenet a hivatal és a levéltár között : itt tárolják az igazgatásban már nem szükséges, de még nem levéltárérett, selejtezetlen iratanyagot. Épülete mintegy átmeneti raktár tehát, s ennek megfelelő szempontok szerint kell megtervezni. — WARD LE a londoni Public Record Office — a főlevéltár — százesztendős épületének hibáit és előnyeit ismerteti. DXJRYE tanulmánya az Archives Nationales épületkomplexusának történetét és 1948-tól 1958-ig történt fejlesztését tárgyalja, számos fénykép, tervrajz, s makettfelvétel kíséretében. PAFRITZ, marburgi levéltárigazgató a marburgi állami levéltár 1935—38 között emelt épületének, a háború előtti Németország utolsó és legszebb ilyen alkotásának történetét és leírását adja. A koblenzi levéltárigazgató, SCHMIDT, az 1944-ben lebombázottak helyett nemrégiben elkészült levéltári épületeket ismerteti : a széles ablaknyílásokon vastag üveg nyeli el a káros fénysugarakat. Igen érdekes a varsói állami levéltár 1962-re elkészülő központi épületének tervrajza és leírása : a raktárhelyiségek külön, ablaktalan, levegőkondícionálással és a legmodernebb technikai berendezésekkel megoldott épületrészt kapnak, míg a köralaprajzú épületszárny adminisztrációs helyiségei (irodák, kutatótermek) szellemes térkihasználással biztosítják a legegészségesebb munkafeltételeket. ILA BÁLINT cikke az Magyar Országos Levéltár filmtárát ismerteti, mint Magyarországon az első ilyen létesítményt (1949),