Levéltári Közlemények, 30. (1959)

Levéltári Közlemények, 30. (1959) - IRODALOM - Bognár Iván: Michael Freund: Geschichte des Zweiten Weltkrieges in Dokumenten. I–II. Bd. (Weltgeschichte d. Gegenwart in Dokumenten) München, é.n. / 179–182. o.

Irodalom 179 grafschaft 1415 — 1486. évi bírósági jegyzőkönyvét teljes szövegben közli. Nem lévén lehetősége valamennyi számadás, kimutatás stb. teljes szövegben való közlésére, más esetekben a „számadási teljes és rövid regesztát" alkalmazza. Pl. a vámszámadások esetében a központi jellegű St. Goar-i vámos számadásait teljes szövegében adja, a kisebb jelentőségű vámszámadásokat viszont csak regesztákban adja. Az ilyen kisebb jelentőségű számadások esetében az elsőt ún. teljes regesztában, a továbbiakat rövid regesztákban olvashatjuk. Van olyan eset is, hogy sorozatban fennmaradt számadásoknál az elsőt teljes szövegben, a továbbiakat pedig regesztákban közli. A számadások esetében a teljes és a rövid regeszta megegyezik abban, hogy mindkettő adja a bevételi és kiadási tételek végösszegét és a kiadási oldal tárgyi csoportjainak összegét. Abban térnek el viszont egymástól, hogy a teljes regeszta a bevételi oldal valamennyi tételét felsorolja, a rövid regeszta viszont csak az egyes bevételi csoportok összegét adja meg. D. ugyanis azt az álláspontot alakította ki, hogy a bevételi tételek fontosabbak, mint a kiadásiak, mert a bevételi tételek összességéből lehet áttekintést kapni a számadási terület politikai, jogi és gazdasági helyzetéről. A rövid regesztát csak azonos jellegű számadás esetében teljes szövegű közlés vagy teljes regeszta után alkalmazza, tehát ilyen esetben is már ismertek a bevételek részletei, tehát lehet következtetni a bevételek összetételére. A számadásokat számadásnemenként, uradalmanként és ezen belül időrendben elrendezve adja. A regesztákat 1-től kezdődően köteteken átfutó sorszámmal látta el. A sorszám a regeszta fölött van egy sorral a sor bal oldalán. Vele egymagasságban jobb oldalon olvasható a keltezési hely és a keltezés modern alakja. (Megjegyzendő, hogy ha más adat nincs, a januári évkezdetet vette alapul, bár az érintett területen négy évkezdet volt gyakorlatban.) A regeszta szövege után gondolatjel után röviden a megpecsételéssel kapcsolatos intézkedés olvasható, majd újabb gondolatjel után következik a keltezés eredeti alakja kurzív szedéssel. (Az évszámot minden esetben arab számokkal adja.) Egyes már kiadott oklevélről rövidebb regeszta készült, s ez kisebb betűvel is van szedve. A fentebb ismertetett elosztás ezekre ugyanúgy áll. Azoknál a rövid regesztáknál, melyek nem a K. fondból valók, hanem a Katzenelnbogenekre vonatkozó oklevelekről készültek, nincs utalás a megpecsételésre, s a keltezés eredeti alakja is hiányzik. A regeszták után a rendes sorköznél szélesebb távolságra következik az oklevél leírása. Először feltünteti, hogy fogalmazvány, tisztázat, vagy másolat (a másolat mikori, mely századból való). Az oklevél anyagát nem közli, csupán az 1350. előtti papír okleveleket jelöli. Ezután következik az oklevél lelőhelye és jelzete, szükség esetén az oklevél érvényességére és állapotára vonatkozó megjegyzés. Ezt követik a kancelláriai jegyzetek, éspedig előbb a kiállító kancelláriájától származók, azután pedig az érkezés alkalmával rávezetettek. Az ezt követő pecsétleírás igen részletes (pécsétmező és körirat részletes ismertetése). Befejezésül közli az esetleges további tisztázatok, transsumptumok, vidimus-ok, másolatok adatait, megtalálható-e az oklevél a XVI—XVIII. századi repertóriumokban, s adja a megjelent publikációk és regesztakiadások lapszámait (nem valamennyit, hanem csak a leghasznavehetőbbet). A jegyzetelés két irányú. A szöveggel összefüggő jegyzetek betűkkel, a tárgyiak számokkal vannak jelölve és közvetlenül a regeszta után következnek. Az I. és IV. kötet elején részletes családtörténeti adattárat, genealógiai táblázatot, időrendi táblázatot, peesétmutatót, s a személynevek különböző alakjait mutató névjegyzéket találunk. A

IV. kötet hely-, személy- ós tárgymutatója kimerítő részletességű. A kiadvány kiállítása (regeszták tipográfiai elhelyezése, lapszél-vastagság, papír minősége) sok megszívlelendőt tartalmaz a magyar forráspublikálók és kiadóvállalatok részére. Borsa Iván MICHAEL FREUND GESCHICHTE DES ZWEITEN WELTKRIEGES IN DOKUMENTEN I. Bd. : Der Weg zum Kriege 1938—1939. XII. + 474 p. II. Bd. : An der Schwelle der Krieges 19Ü9. XVI. + 503 p. München, é. n. [Weltgeschichte d. Gegenwart in Dokumenten.] Az utóbbi időben a nyugati történetírás is egyre nagyobb érdeklődéssel fordul n jelenkor és ezen belül az első világháború óta eltelt időszak története felé. Egyre -másra jelennek meg a különféle forráskiadványok, memoárok, naplók, életrajzok és feldől sózások, melyek e korral foglalkoznak. 12*