Levéltári Közlemények, 30. (1959)

Levéltári Közlemények, 30. (1959) - IRODALOM - Komjáthy Miklós: Urkundenbuch des Burgenlandes und der angrenzenden Gebiete der Komitate Wieselburg, Ödenburg und Eisenburg. Bearb. von Hans Wagner. 1. Bd. Die Urkunden von 808 bis 1270. Graz, Köln, 1955. / 172–176. o.

172 Irodalom haszontalan, ha a kötet az 1938-tól kezdődő legfontosabb korlátozó jogszabályokat, nemcsak az előfordulásuknak megfe^ip mértékben és nemcsak függelékben tárgyalta volna, hanem a törvények és rendelerek teljességét ismertető, összefüggő szövegben is, (mely azért az egyes §-ok megfelelő áttekintését biztosíthatta volna) a bevezetőbe foglalta volna be. A jelenleg meglehetősen töredékes kép helyett így összefüggő egész ábrázolta volna a zsidóellenes jogszabályok kialakulását és világosabb és határozottabb körvonalakban látnók azt az alapot, mely 1944 e nyolc hete alatt a hazai zsidóság teljes korlátozását lehetségessé tette. — Ugyanúgy hasznos lett volna, ha — e korlátozások méreteit az egész társadalom szempontjából helyesebben érzékeltetendő — a kötet néhány konkrét statisztikai adatot is adott volna a magyarországi zsidóságról, annak számszerű területi elhelyezkedéséről, foglalkozási viszonyairól, gazdasági-társadalmi helyzetéről: csupa olyan adatot, melynek birtokában az olvasó az egész tragédia területi elhelyezkedését, számszerű méreteit és az egész magyar társadalom szempontjából súlyát és kihatásait is pontosabban és plasztikusabban mérhette volna fel. A „Vádirat" ismertetésének befejezéséül a kötet ajánlásának utolsó mondatát idézzük : „Egyetlen nép vagy közösség, sem élhet szabadság, emberség és béke nélkül." 1944 e nyolc hetében Magyarországon megkezdődött ezek utolsó maradványainak felszámolása is. A kötet 15 óv után is, a magyar zsidóság pusztulásának bemutatásával, ennek tettesei és felelősei ellen emeli fel hangját. -. • • •• Vörös Károly URKUNDENBUCH DES BURGENLANDES , UND DER ANGRENZENDEN GEBIETE DER KOMITATE WIESELBURG, ÖDENBÜRG UND EISENBURG Unter Benützung der Vorarbeiten von W. Oöldinger, E. Zöllner und R. Neck bearbeitet von : HANS WAGNER .".';• I. Bd. Die Urkunden von 808 bis 1270. .';;' Graz-Köln, 1955. XXX -f 482 p, A burgenlandi okleyéltár előttünk fekvő első kötetét, a kötet élén álló ajánlás szerint, az „Institut für Österreichische Geschichtsforschung" fennállásának százados jubileumára ünnepi ajándékul szánta a szerkesztő. Tartalmában és külső megjelenésében egyaránt méltó megemlékezés az intézetről, amely életének első századában a korai középkor kutatására számtalan, kiváló tudóst nevelt messze a mai Ausztria, de még az egykori Monarchia határain túl is. Az intézet kifinomult módszerein csiszolódott egyikmásik, immár klasszikussá vált, magyar történetíró tudása s ebbe, a csaknem egész anyagával a magyar múlt emlékeit idéző kiadványba az osztrák historikusokén kívül beleépült a magyar történészek hosszú sorának munkája is. - • A burgenlandi okmánytár kiadásának gondolatát több mint negyedszázaddal ezelőtt vetette fel az „Institut" akkori vezetője, Hirsch professzor. 1932-ben láttak munkához az intézet fiatal munkatársai, a kötet címlapján megnevezetteken kívül Ernst Rieger, Heinrich Appelt, Háns Wohlgemuth-Krupieka és Robert Schwanke. Feladatuk, amelyet a kiadvány végső formába öntője, Hans Wagner, szerkesztő elődei és munkatársai segítségével, mintaszerűen oldott meg, nem volt könnyű. Oklevélpublikációk anyagának kiválasztása a legkülönbözőbb szempontok szerint történhetik. Egy bizonyos terület múltjára vonatkozó iratemlékek kiadását rendszerint az ott élő társadalom történeti-politikai tudatának elmélyítése szándékával szokták indokolni. Ez a szándék vezette az első világháború után Magyarországtól elcsatolt határsávot Burgenland néven egy tartományban tömörítő osztrákokat is, amikor nagyhagyományú „Land"-jaik mintájára történeti anyaggal kívánták alábetonozni a mesterségesen kiformált territórium társadalmának új politikai keretek között induló életét. Az anyaggyűjtés, ill. az anyagválogatás nehézségének ténye éppen ebből a körülményből, a területnek, mint tartománynak múltnélküliségóből következett. Burgenlandnak csak belső, Stájerországgal és Alsó-Ausztriával közös határai tekinthetők történeti határoknak. Ebben az irányban az anyag kiválasztása nem is járt különösebb nehézséggel. Annál több gondot okozott az anyaggyűjtés határainak keleti irányban, Magyarország felé való megállapítása. Ezeket a szerkesztő az anyagválogatás folyamán felmerült, szinte valamennyi szempont gondos figyelembevételével húzta meg. Úgy, ahogy a kiadványhoz mellékelt térkép (XVI.1.) feltünteti. A népi, történeti-politikai és közigazgatási határok e vidéken annyira nem esnek egybe a földrajzi egységek, tájegységek határaival, hogy komoly eredményre nem vezető, meddő vállalkozás lenne a szerkesztő eljárását