Levéltári Közlemények, 30. (1959)

Levéltári Közlemények, 30. (1959) - IRODALOM - Kővágó László: Magyar internacionalisták a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban. Összeállították és a bevezető tanulmányt írták: Györkei Jenő és Józsa Antal. Bp., 1957. / 167–168. o.

Irodalom 167 MAGYAR INTERNACIONALISTÁK A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOMBAN Összeállították és a bevezető tanulmányt írták : GYÖRKÉI JENŐ és JÓZSA ANTAL Bp. 1957. 244 p. A Hadtörténelmi Intézet munkatársai értékes kötettel gazdagították a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóján a magyar dolgozók forradalmi harcait megörökítő irodalmat. A Hadtörténelmi Intézet kiadványsorozatában megjelent kötet szóleskörű kutatómunka alapján betekintést nyújt az első világháború magyar katonáinak és oroszországi hadifoglyainak forradalmi mozgalmába és harcaiba, abba a harcba, amelyet Magyarországtól több száz és több ezer kilométerre vívtak, de ennek ellenére a magyar forradalmi mozgalmak történetének szerves része. Nagy hiánynak a pótlására vállalkoztak a kötet összeállítói. A, magyar hadifoglyoknak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a polgárháború harcaiban való nagyszerű internacionalista helytállásáról ugyan jelentek meg visszaemlékezések, részismertetések, azonban mindeddig nem törtónt kísérlet e harc egészének tudományosan dokumentált ismertetésére. Pedig amint Dr. Münnich Ferenc a kötethez írt előszavában írja : ,,Nem lehet írni ós beszólni a magyarországi kommunista mozgalom történetéről, ha nem ismerjük az oroszországi magyar hadifoglyok 80—100 000 embert átfogó tömegmozgalmát, kapcsolatukat az orosz forradalommal, szervezkedésüket, fegyveres harcukat a szovjethatalom védelmében, s vezetőiket, akik hazahozták a leninizmus tanításait, az orosz Bolsevik Párt forradalmi gyakorlatát s a harcok nagy tanulságait." Ez a kötet az első kísérlet, amely a magyar internacionalisták oroszországi politikai tevékenységének és harcainak átfogó ismertetését tűzi ki céljául. Három műfaj tartalmi egységével igyekeznek a szerkesztők kitűzött céljukat elérni. Eredeti írott és fényképdokumentumok publikálását, valamint a hősi harcok résztvevőinek visszaemlékezéseit a szerkesztők rövid bevezető tanulmánya foglalja egységbe. Nem könnyű feladat forráskiadványhoz eredeti dokumentumokat összegyűjteni olyan forradalmi korszakból, amelyben a bennünket érdeklő eseményekről nem készültek alapszámozott akták, hanem igen gyakran egy kitépett füzetlapra, vagy újságpapír szélére írták a történelmi jelentőségű parancsot, vagy határozatot. S a polgárháború vad forgatagában a bosszúszomjas ellenforradalmárok sokszor megfontoltan pusztították a forradalmi iratokat. így nem csodálható, ha a közölt dokumentumok gyakran csak felvillantják az eseményeket, de éles képet már nem tudnak róluk adni, s az sem, hogy a publikált dokumentumok nagyrésze újságcikk, röplap. Ilyen körülmények között fokozott értéket képviselnek a nagy harcok résztvevőinek visszaemlékezései. Ezek a visszaemlékezések, ha mint történeti dokumentumok nem is százszázalékos megbízhatóságúak — hiszen az ember emlékezete nem képes olyan pontosan felidézni az évtizedekkel ezelőtt lejátszódott eseményeket, mint az egykorú írott dokumentum — mint kortörténeti dokumentumok kétségtelenül jelentős értéket képviselnek. Érzékeltetik számunkra a kor hangulatát, a résztvevők érzelmi és gondolatvilágát, elősegítik, hogy minél hívebben, teljesebben lássuk az akkori eseményeket, s az események résztvevőit. Györkéi Jenő és Józsa Antal rövid tanulmánya, amelyben a magyar internacionalisták oroszországi tevékenységének vázlatos ismertetését adják, fő vonalaiban ismerteti az eseményeket kezdve az orosz és osztrák—magyar katonák lövészbarátkozásától, Vrangel ellenforradalmi erőinek szótzúzásáig. A tanulmány — a szerzők szavaival — „távolról sem tart igényt teljességre . . . csak azt tűzi ki célul, hogy vázlatosan ismertesse az imperialista háborúba belekényszerített magyar ós orosz munkások és parasztok internacionalista szolidaritásának megnyilvánulási formáit a lövészárokbarátkozástól az Októberi Forradalom barikádjain vívott közös harcukig, valamint a sok tízezer magyar hadifogolynak a szögesdróttal körülvett cári lágerekből a Vörös Hadsereg internacionalista egységeibe vezető útját." A tanulmány széleskörű dokumentációs anyagra támaszkodva vázolja fel az internacionalista hadifoglyok tevékenységét. Különösen értékes a tanulmánynak az a része, amelyben az internacionalista hadifoglyok politikai szervezeteinek megalakítását és a szervezetek tevékenységét ismertetik. Forradalmi mozgalmaink történetének kevésbé, vagy egyáltalán nem ismert fejezetei ezek. Vázlatos képet nyerünk a tanulmányból Kun Béla, Szamuely Tibor, Ligeti Károly, Münnich Ferenc, Rabinovits József és más kiemelkedő kommunista vezetőknek — az utóbbi