Levéltári Közlemények, 30. (1959)

Levéltári Közlemények, 30. (1959) - IRODALOM - Kállay István: Trudü Moszkovszkogo Goszudarsztvennogo Isztoriko-Archivnogo Insztyituta. Tom 8-10. Moszkva, 1957. / 113–117. o.

Irodalom 115 A folyóiratokban történő publikális egyik sajátsága, hogy már kidolgozott témákra terjedhet ki, újabb, eddig nem ismert adatokkal ismertetve meg a folyóiratok egyre növekvő olvasóközönségét. A folyóirat-publikáció másik sajátsága az

1 aktualitás. A rövid időt igénylő előkészítő munka lehetővé teszi az anyag történeti-forradalmi és társadalmi kulturális évfordulókhoz való kapcsolását. Ez a kiadási forma lehetővé teszi a levéltári munka (útmutatók készítése, katalogizálás) során napfényre került adatok publikálását is. A továbbiakban L. M. Epstein ismerteti, hogyan kell az anyagot folyóiratban való közlésre kiválasztani ; milyen tudományos tájékoztató apparátussal és bevezetéssel kell ellátni. Az „Isztoricseszkij Arhiv" gyakorlati példáin mutatja a történeti források folyóiratban való közlését. Ennek során néhány hiányosságra is rámutat. Befejezésül megállapítja, hogy a folyóiratban való publikáció a történészek tudományos, oktató és propaganda munkáját segíti elő. A Szovjetunió levéltáraiban nagy mennyiségű iratanyagot őriznek, melynek nagy tudományos és gyakorlati jelentősége van. A levéltárak nemcsak öncélúan gyűjtik, és őrzik az iratokat, hanem hasznosítják az állami intézmények, a népgazdaság és a politikainevelő munka érdekében. A levéltáraltnak ezektől az igen fontos feladatairól ír N. A. Aljavdina : „A Szovjetunió levéltáraiban őrzött iratanyag tudományos és népgazdasági célokra való felhasználásának megszervezése" c. munkájában. A levéltárak a szovjet hatalom fennállása óta nagy erőfeszítéseket tettek iratanyaguk hasznosítása területén — állapítja meg N. A. Aljavdina. — Sok anyagukat publikálták folyóiratokban, újságokban ; kutatótermeiket évente ezrek látogatják. Levéltári anyag alapján számos monográfia, tudományos cikk,. kanditátusi és doktori disszertáció látott napvilágot. A levéltárak nagy munkát végeztek népgazdasági értékű dokumentumok felkutatásában. Számos olyan adat került elő, amely segítette az ipar, a közlekedés és a mezőgazdaság fejlődését. Különösen megnőtt a levéltári anyag szerepe a kommunizmus építése idején, amikor a levéltárak jelentősen segíthetik a termelőerők, a tudomány és a kultúra fejlődését. Szerző az iratanyag felhasználásában eddig szerzett tapasztalatokat ismerteti. Foglalkozik az iratanyag tematikai feltárásának módszerével, a tematikai feltáró munka tervezésével, megszervezésével, a fondok kiválasztásával és tematikai cédulák készítésével. Külön részben ismerteti a tematikailag feltárt anyagról kiadott tájékoztatók egyes típusait : a)* Útmutató-jegyzek (szpiszki-szpravocsnyiki) készült pl. az ásványi lelőhelyekről. A jegyzék tartalmazza az ásvány fontos előfordulási helyét, a lelőhely jellemzését (a feltárás története, geológiai szerkezet, technikai és kémiai adatok, ipari érték, stb.), a kitermelés adatait és a vonatkozó irat levéltári jelzetét. b) Tájékoztató levél (informacionnije szoobscsenija) : a legjobban elterjedt forma. Rövid tájékoztató, hivatalos levél formájában, konkrét kérdéssel kapcsolatban. c) Útmutató-tájékoztatás (szpravka-orientyirovka). Rövid tájékoztatás konkrét kérdéssel kapcsolatban a levéltárban található iratanyagról. Intézmények, szervezetek kérésére vagy a Levéltári Főigazgatóság rendeletére adják ki. d) Tematikai-magyarázó lajstrom (tyemmatyicseszkij annotyirovannij perecseny): meghatározott témára vonatkozó iratanyag összetételét és tartalmát ismerteti. Egyes esetekben őrzési egységig megy le. A tematikai feltáró munka elvégzése után, a tematikai kartotékokra támaszkodva állítják össze. Elkészítése az anyag és a vonatkozó irodalom mély ismeretét kívánja meg. Befejezésül N\ A. Aljavdina a levéltári iratanyag tudományos és népgazdasági célokra való felhasználásának jelentőségét húzza alá. Külön kiemeli a tematikai katalógus készítésének és a tematikai feltáró munka tervszerűségének fontosságát. Egyes levéltárak nagy eredményeket értek el ebben a munkában. A jövő feladata ennek az eredményes munkának az összes levéltárakra való kiterjesztése. A levéltárügy gyakorlati kérdéseit két tanulmány tárgyalja : A. A. Kuzin : „Működő szervek kino-foto-fono archívumai szervezetének néhány kérdése" és L. A. Holdenberg : „Kartográfiai anyag tudományos-technikai feldolgozása technikai levéltárakban (Kritikai áttekintés)". Azok mellett az intézmények mellett, melyek kino-foto-fono dokumentumokat állítanak elő, vagy használnak fel, kino-foto-fono archívumok működnek. Ezeknek szervezetét ismerteti A.A. Kuzin, külön-külön a kinő, foto és fonó archívumok vonatkozásában az alábbi kérdésekben : a dokumentumok archívumba kerülése, rendezése, (méret, anyag, kép, időrend, létrehozó, földrajzi helyek vagy témájuk alánján), leltározása, 8*