Levéltári Közlemények, 30. (1959)

Levéltári Közlemények, 30. (1959) - IRODALOM - Sashegyi Oszkár: T. R. Schellenberg: Modern archives. Principles and techniques. Chicago, 1957. / 109–113. o.

IRODALOM T. R. SCHELLENBERG MODERN ARCHIVES Principles and teehniques Chicago, 1957.

2 XV + 247 p. A levéltári kézikönyvek egyre növekedő .sora 1956-ban újabb jelentős művel gyarapodott. Ezúttal az Észak-amerikai Egyesült Államok levéltári irodalma jelentkezett a levéltártan kérdéseinek szintetikus, az ottani helyzetet tükröző, sajátos megfogalmazásával. Schellenberg, a kötet szerzője, a washingtoni National Archives egyik részlegének igazgatója, 1954-ben Ausztráliában előadásokat tartott irattári és levéltári kérdésekről, s ottani felszólításnak engedve dolgozta fel utóbb előadásainak szövegét, ausztráliai tapasztalatainak anyagával kiegészítve, kézikönyvvé. így született meg a „Modern Archives", abból a célból, hogy a viszonylag fiatal államalakulatokat érintő le vértárügyi problémákról adjon rendszeres és sommás összefoglalást. A szerző ennek folytán nemcsak saját hazájának levéltárügyével kívánja megismertetni az olvasót, hanem általában szól mindazoknak a fiatal államoknak szakértő közönségéhez, amelyek a maguk levéltárügyét most igyekszenek kiépíteni. Elsőrendű feladatának tehát nem az Egyesült Államokban adott helyzet rögzítését tekinti — ezzel csak mintegy illusztrálja előadását —, hanem a szervezési és szabályozási feladatok megoldásánál követendő elveket és szempontokat fejti ki általában. Műve azonban nemcsak a fiatal államok számára figyelemre méltó, hiszen a napjainkban létrejövő iratanyaggal kapcsolatos problémákkal azoknak az országoknak levéltárai is kell, hogy foglalkozzanak;, amelyek túlnyomórészt régebbi idők történetének írott forrásait őrzik. H. L. White a kötethez írt előszavában kifejti, hogy az európai szakirodalom, amely elsősorban a régi iratokkal kapcsolatos problémákat tárgyal, bizonyos mértékig gátlóan hatott fiatal államok gyakorlatára, akadályozta az önálló gondolkodást és kísérletezést. White szerint ma már az Egyesült Államokban sok szempontból megtalálták az új megoldást, különösen a National Archivesban, amely ott vezető szerepet tölt be a levéltári elmélet és gyakorlat terén. White is, de a szerző is figyelmen kivül hagyja a szovjet szakirodalmat, amely pedig zömében ugyancsak a modern iratok kezelésének kérdéseivel foglalkozik, s ezen a téren kiforrott elméletre és kialakult gyakorlatra támaszkodhat. A National Archives, amelynek helyzete Schellenberg szemléletét döntő módon befolyásolja, kizárólag az Egyesült Államok szövetségi kormányának állandó megőrzésre kiválogatott s a kormányszervek részéről neki átadott iratait őrzi. A szerző perspektívája ezért más, mint a történeti funkciót betöltő levéltárak Őrzőié általában, s különösen mint a szocialista államok levéltárainak őrzőié, akik a maguk nemzetének levéltári forrásait gondozzák. Schellenberg az Egyesült Államok szövetségi kormányának hivatalnoka, feladatának csupán a szövetségi kormány iratainak őrzését ós használhatóvá tételét tekinti, elsősorban kormányának története, működése érdekli. Schellenberg könyve az ellentétek tanulmányozásán alapul. Szembeállítja egymással az irattári gyakorlatot, a levéltári és könyvtári munkát, a levéltáron belüli különböző munkákat, az európai és amerikai levéltári elveket és gyakorlatot. Ezzel a rendkívül instruktiv módszerrel igyekszik a jelenségek lényegét mégvilágítani, a fogalmakat érthetővé tenni. Az európai országok közül elsősorban Anglia és Németország irattári és levéltári gyakorlatát ismeri, Jenkinson és Brenneke-Leesch kézikönyvét használja. A National Archives-nak az élő kormányszervekhez fűződő szorosabb köteléke folytán Schellenberg könyvének tematikája más, mint az említett két kézikönyvé. Nem oly történeti beállítású, mint Brenneke, s a brit tradíciók sem kötik annyira, mint Jenkinsont. Az elméleti kérdések nála leszűkülnek a modern iratanyag által felvétett kérdésekre. Másrészt viszont ez a tematika az említett európai kézikönyveknél szélesebb területeket fog át. Schellenberget épúgy érdeklik az irattermelés és kezelés ellenőrzése terén