Levéltári Közlemények, 30. (1959)

Levéltári Közlemények, 30. (1959) - Bogdán István: A vízjelkutatás problémái : vízjelgyűjtésünk mödszertana / 89–108. o.

100 Bogdán István 30 Feljegyezzük a huzalátmérőt mm-ben. 31 Amennyiben a vízjellekötő huzal (fonal, amivel a bordázatra erősítették) látszik, ezt a tényt, a lekötő huzal átmérőjével (mm) együtt feljegyezzük. 32 Vízjel állás. A szitapárok alkalmazásának következtében a vízjel állás nem egyforma: normál vagy változó állású. A megfelelő tényt fel kell jegyezni az egyedi adatfelvételi lapra. Meghatározása vágott papíroknál nagyon nehéz, s ha nem sikerült, akkor ezt, mint későbbi feladatot jegyezzük elő- Kétféle állás lehetséges : 320 Normál állás. Ennél a vízjel mindkét szitapárnál egyenlő elhelyezésben látható. 321 Változó állás. Csak kivételesen fordul elő- Ennél a vízjel az első (A) szitánál normál állásban, a második (B) szitánál felcserélve található (Pl. egy vízjel esetében az A szitánál a bal koneon normál állásban, a B szitánál jobb koncon változó állásban). 33 A vízjel helyét a vizsgált papíron pontosan meghatározzuk. A nem teljes ívnél ezen adatok közül néhány részben hiányzik, részben ivadat vonatkozásban majd rekonstruálandó. 330 Feljegyezzük, hogy a vízjel a merevítőre vagy a bordára merőleges-e. — (Általában a bordára merőleges, de vannak kivételek). 331 Teljes ív és konc esetében feljegyezzük, hogy bal vagy jobb koncon, vagy ívközépen helyezkedik-e el a vízjel, vagy ha másutt, akkor hol (ld. 23 és 32 is.) — Vágott papíroknál ez az adat, — amennyiben a papír széleiből nem lehet tájékozódni —• hiányzik. 332 Megadjuk, hogy a vízjel egész figurája az ív — vagy vágás — széleitől balra, jobbra, fent és lent hány-hány mm-re van. (Több jel esetében természetesen mindegyiket külön-külön adjuk meg). Ezen irányadatok a vágott papírnál majd rekonstruálandók (ld. 111 is). 34 Rajz. A vízjel egyedi adat felvételi lapja, amelyre az eddigi adatokat feljegyeztük, megfelelő, egységes méretű pauszpapír. Erre kerül most a vízjel(ek) átvilágítással készült rajza, a merevítők és a bordák jelölésével. Az egyes típusnál, a vízjelrajz teljes pontossága érdekében azt majd filmre kell venni (egy felvétel a vízjel, második az egész bordázat (szita), s a vízjelet eredeti nagyságra, a bordázatot valamennyi típushoz viszonyítva egységesen arányosítva kicsinyíteni kell majd. 35 Ugyancsak később történik meg az egyes vízjel típusok, illetve nagyobb egységeiknek (osztály, alosztály), valamint változatainak megnevezése és leírása (ld. később is). 36 Ez után, vagy evvel párhuzamosan következik a típusoknak Briquet-vel és más kiadványokkal való összehasonlítása. 360 Amennyiben Briquet ismeri, megadjuk a vízjel típusának Briquet számát. — (A következőket csak az ellenőrzés, a kritika és a kiegészítés szempontjából végezzük el, s csak az eltéréseket vagy kiegészítéseket tüntetjük fel.) 361 Briquet által közölt méret. 362 Briquet által adott leírás. 363 Briquet által megadott előfordulási hely és idő. 364 Egyéb megjegyzés. A vízjelet közlő, esetleges egyéb kiadványok. 4 A papírmalom Ugyancsak az előbbiekkel egyszerre végezzük el az egyes papírok malmainak lehetőség szerinti megállapítását. Mégpedig : 40 Briquet és más vízjelkiadványok segítségével. 41 Saját, vagy egyéb adatok alapján. Megjegyezzük, hogy a Mohács előtti oklevélgyűjtemények feldolgozásánál nemcsak a vízjeles papírokról, hanem a vízjel nélküliekről is elkészítjük az egyedi adatfelvételi lapot, csak (a konc és az ív kivételével) nem ilyen részletesen, s egyes pontok értelemszerűen hiányzanak.