Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - A Magyar Tanácsköztársaság történeti forrásai a magyar állami levéltárban - A Magyar Tanácsköztársaság történeteinek forrásai aTerületi Állami Levéltárban / 49–168. o.

92 A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban részére nyújtandó díjtalan felvilágosítás, a gyermekek fürdetése, betegség és balesetbiztosítás megszervezése, a szociális ellátás stb. tárgyában. E bizottság társadalmi tanácsadó szervként működött, élén az egészségügyi politikai megbízottal, aki a tisztifőorvosi hivataltól független irattárat tartott fenn s önálló iktatókönyvet vezetett. A húsznál nagyobb létszámmal dolgozó üzemek államosításával is összefüggő teendőket a hattagú Szocializáló Bizottság irányította, amely minden üzembe termelő biztost küldött ki. Április 3-án leltározták az üzemeket. A Szocializáló Bizottság felső fokon a Szociális Termelés Népbiztossága alá volt rendelve. A gyakorlati munka végrehajtása az alárendelt ügyosztályokon zajlott le, mint pl. a kereskedelmi, ipari, árubeszerző osztályon és a számvevőségen. Ennek a bizottságnak is önálló ügyintézése volt, iktatókönyvet vezetett s irattárat tartott fenn, amely csupán töredékesen maradt fenn. A kereskedelmi és ipari vállalatokkal szemben a szocializált lakóházak ügyeit már április folyamán is a kerületi lakásbizottságok intézték. Feladatkörükbe tartozott a lakásgazdálkodás ügyköre, míg a lakások elosztásának munkakörét a lakáshivatal látta el. A közélelmezés nehézségeinek leküzdésével a közellátási bizottság, foglalkozott. • N A direktórium szerve volt a városi választási bizottság, amely a választási ügyeket bonyolította le. A rendőrség jogutódjának, a Vörös Őrségnek egyetlen iktatókönyve április 19—22 közötti időből maradt fenn. Fennmaradt még egy nyilvántartás a debreceni munkásgárda tagjai részére kifizetett illetményekről. A gyűjteménybe tartozó egyéb szervek iratai jelentéktelenek. 2. — Hajdú Vármegye alispánjának iratai. Hivatala április 9 előtt közvetlenül a népbiztosságoktól kapta a rendeleteket, míg április 9 után minden rendelkezést a direktórium juttatott el az alispánhoz. A direktórium, saját rendeleteinek végrehajtására közvetlenül utasította az alispánt. A fennmaradt iratok szokványos közigazgatási ügyekkel kapcsolatosak. 3. — Hajdú vármegye tiszti főügyészének iratai. A Tanácsköztársaság idején intézett iratok még a megelőző időben keletkezett ügyekből származnak, így különösebb érdekességük nincs. II. 1. —Debrecen város polgármesterének elnöki iratai. A polgármester elnöki hatáskörben elintézett ügyforgalma a március 22-én fennálló 1496. számról április 23~ig 1904. számra ugrott fel. Az iratok egyébként nem tartalmaznak érdemleges adatokat. 2. — Debrecen város polgármesterének iratai. Debrecenben fennmaradt a polgármesteri hivatal osztályvezetőiből alakult ún. városi tanács testületi ügyintézése a polgármesterhelyettes elnöklete alatt. Ez a testület a direktórium ellenőrzése alatt intézkedett. Határozatait a direktóriumhoz terjesztette fel. A polgármesteri ügyiratok iktatószáma március 22-én 7246 volt, míg április 22-én 10 455. Minthogy Debrecen várost a románok április 23-án elfoglalták, nem alakultak ki a más megyék székhelyein található ügyosztályok, hanem a régi ügyosztályszervezet maradt meg, amelynek politikai irányítását a politikai megbízottak látták el. Nyilvánvaló, hogy a hatalom voltaképpen nem az ügyosztályvezetők kezében, hanem a politikai megbízottakéban volt, akik viszont az Intézőbizottságot képviselték. Pénzkiutalást például csakis a