Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - A Magyar Tanácsköztársaság történeti forrásai a magyar állami levéltárban - A Magyar Tanácsköztársaság történeteinek forrásai aTerületi Állami Levéltárban / 49–168. o.

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban 85 mindkettő fölöttes államhatalmi szervének, a munkástanácsnak működése során keletkeztek. A váci „Népbiztosok Tanácsa" szakreferenciák szerint működött a „főnépbiztos", később „politikai főmegbízott" irányítása alatt. Ez a tanács az igazgatás és a termelés minden területére egy-egy szakembert állított, aki a tanácson keresztül intézkedett szakterületén belül. Fenntartotta magának a régi, tovább működő városi tanács ügyvitelének ellenőrzését. Ez a szervezet augusztus 7-ig állott fenn. Az iratok hiányos állapotban maradtak fenn s tematikájuk a régi polgármester ügykörét érintő általános közigazgatási ügyiratok tárgyával azonos. 3. — Fest és Nógrád vármegyei községek Munkás-, Katona- és Földművestanácsainak iratai a községi elöljáróságok regisztratúráiban, illetve külön fondban. Fest vármegyében már a proletárdiktatúra kikiáltását megelőző időben alakultak munkástanácsok egyes helyeken. Ezeket a helyi közigazgatás igyekezett háttérbe szorítani, sőt megalakulásukat lehetetlenné tenni. Kerepesen január második felében Munkástanács és Vörös Gárda alakult. Rákoscsabán pedig már január 1-én Munkástanács vette kezébe a község igazgatását. Közvetlenül március 21-e után mindenütt megalakultak a tanácsok. A falusi tanácsok sokszor egymástól eltérő ügykezelési és ügyviteli rendszert vezettek be. A Pest vármegyében leggyakrabban előforduló típus azonban nem tért el az országos szervezeti formától. A következő Pest megyei községekből maradtak fenn tanácsköztársasági iratok : Ácsa, Alag, Alberti, Alsónémedi, Aszód, Bag, Bernecebaráti, Bia, Budajenő, Budakalász, Budakeszi, Budaörs, Ceglédbercel, Csömör, Csővár, Dány, Dömsöd, Dunabogdány, Dunaharaszti, Dunakeszi, Ecser, Fót, Galgahévíz, Galgamácsa, Gödöllő, Gyón, Hévízgyörk, Iklad, Irsa, Isaszeg, Jászkarajenő, Kakucs, Kemence, Kerepes, Kiskunlacháza, Kisnémedi, Kisoroszi, Kistarcsa, Kóka, Majosháza, Makád, Mogyoród, Nagykovácsi, Nagymaros, Nagytarcsa, Nógrádverőce, Örkény, őrszentmiklós, Páty, Pécel, Penc, Perbál, Pilis, Pilisboros Jenő, Pilisszentiván, Pilisszentlászló, Pilis vörös vár, Pócsmegyer, Püspökhatvan, Püspökszilvágy, Solymár, Szentlőrinckáta, Szigetújfalu, Szob, Tatárszentgyörgy, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiósűly, Tárnok, Torbágy, Tök, Törökbálint, Túra, Valkó, Váckisújfalu, Vácszentlászló, Veresegyháza, Visegrád, Zsámbék. Az iratok általában a tanácsválasztásokkal, a járás részéről kiadott rendeletek végrehajtásával, a lakosság közellátásával, hangulat jelentésekkel, általános közigazgatási ügyekkel kapcsolatosak. A Nógrád vármegyei községek iratanyaga csak rendkívül hiányosan maradt meg. A salgótarjáni tanács április első napjaiban alakult meg s egyike volt a megye területén működő első tanácsoknak. Minthogy a községi tanácsok Ügyrendje és munkaköre akkor még szabályozatlan volt, a salgótarjáni tanácsot kezdetben a megyei tanács mintájára szervezték; Ennek alapján állítottak fel egy politikai és egy közegészségügyi osztályt is. Április végén nyert szilárdabb formát a nagyközség tanácsának szervezete, munkája. Ebben az időben a politikai, osztály hatáskörét a járási politikai megbízott, a közegészségügyi osztály munkakörét a népjóléti bizottság vette át. Az iratok között külön figyelmet érdemel a kőszénbánya által megvásárolt területek térképvázlat-sorozata, amely a bánya fejlődésére nézve szolgáltat adatokat.