Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - A Magyar Tanácsköztársaság történeti forrásai a magyar állami levéltárban - A Magyar Tanácsköztársaság történeteinek forrásai aTerületi Állami Levéltárban / 49–168. o.

82 A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban Pest vármegyében a munkáshatalom képviselője a proletárdiktatúra kikiáltása után azonnal átvette a törvényhatóság legfelsőbb irányítását, bár ,,a belügyi népbiztos megyei niegbízottjának" kinevezése csak március 24-én kelt. A kinevezett megyei megbízott átvette a főispán hatáskörébe tartozó összes ügyeket, így a Közigazgatási Bizottság elnöki tisztéből járó funkciót, továbbá az alispáni hivatal s a megyei szakbizottságok ellenőrzésének jogkörét. Március 24-én megalakult az ideiglenes megyei direktórium s hozzáfogtak az egyes hivatalok ügyrendjének kialakításához. A főispáni hivatal természetesen megszűnt, viszont az alispáni hivatal továbbra is megmaradt április közepéig, a választások után bekövetkezett új államigazgatási rendszer kiépítéséig. Maga az alispán is helyet kapott az ideiglenes direktóriumban. Az ideiglenes direktórium április 26-ig működött, amikor megválasztották a megyei intézőbizottságot, valamint annak háromtagú elnökségét. Az alakuló közgyűlés forradalmi intézkedéseihez tartozott egyes politikailag megbízhatatlan régi tisztviselők leváltása, valamint annak az elvi kijelentése, hogy : „a vármegye volt a régi bürokratikus rendszer legkonzervatívabb alakulata, telve a felesleges ügyosztályok egész útvesztőjével. — Az új rendszernek alapja az kell, hogy legyen, hogy minden ügyet azonnal el lehessen intézni." Ebből az elvből kiindulva alakították meg a megyei államigazgatás ügyosztályszervezetét. Az alakuló ülés megválasztotta a direktóriumot, illetve az intézőbizottság elnökségét s az ellenőrző bizottság tagjait. Az intézőbizottság elnökségének minden tagja a megyei ügyvitel egy-egy osztályának vezetését látta el. Az ellenőrző bizottság tagjai személyenként és testületileg betekintést nyerhettek az ügyvitelbe s javaslatot tehettek a megyei intézőbizottsághoz. Az intézőbizottságok taglétszáma, a tagok választásának módja azonos volt az országos gyakorlatban előírt szabályokkal- Az intézőbizottság tagjai között olyan kiváló személyiségek is helyet foglaltak, mint a gödöllői Mosolygó Antal és mások. Az intézőbizottság különben Pest vármegyében is az államhatalom, valamint a megszilárdult áUamigazgatás egységes szerve volt: a tanács nevében intézkedett s az ügyosztályok ólén álló s más képviselői útján a végrehajtó hatalmat gyakorolta. Az intézőbizottság végleges megszervezésével, a választások után, az alispáni hivatal teljes egészében megszűnt, az alispáni hivatalt az intézőbizottság a maga céljainak, a forradalom követelményeinek megfelelően átszervezte. Pest vármegyében a kormányzótanácsi biztos egyúttal a direktóriumnak nevezett intézőbizottsági elnökség elnöke is volt. Nógrád vármegyében a Tanácsköztársaság államigazgatási szervei sokkal később alakultak meg, rrünt más területeken. Ennek egyik oka az volt, hogy az északi vidékeken védelmi harcok folytak, míg a másik ok abban keresendő, hogy Nógrád vármegye sok helysége azelőtt sem rendelkezett önálló közigazgatással. A Forradalmi Kormányzótanács a nehézségeket oly módon hidalta át, hogy választott tanácsok helyett időlegesen kiküldött politikai biztosok útján gyakorolta a hatalmat. A politikai biztosok március 24—26. között minden járásban megkezdték működésüket, s a tanácsok megválasztásáig a Forradalmi Kormányzótanács, illetve a megyei intézőbizottság végrehajtó szervei voltak. A főispán-kormánybiztos a proletárforradalom győzelme után vonakodott átadni Nógrád megye legfelsőbb irányítását a munkáshatalom képviselőinek; hivatalából erőszakkal kellett eltávolítani. A hatalom átvétele után a teljes főispáni jogkör a megyei munkás-, katona- és földművestanács kezébe ment át, mely az intézőbizottság tagjaiból választott megyei direktórium által gyakorolta jogait. A főispán-kormánybiztos hivatala ennek folytán a megyei tanács intézőbizottságának elnöki hivatala lett; ilyen minőségben működött május 16-ig, amikor a tanácsrendszer már az egész megye területén kiépült. A forradalom győzelme után ideiglenesen megalakult megyei intézőbizottság rövidesen átadta helyét a demokratikusan választott legfelsőbb megyei igazgatási szervnek, a Munkástanács intézőbizottságnak s ez a saját kebeléből választott elnökséget. I. \. — A Belügyi Népbiztosság Pest vármegyei megbízottjának iratai a főispáni regisztratúrában maradtak fenn. A Munkástanács Direktóriumának iratai részben külön kezelés alatt állottak (ideiglenes direktórium), részben pedig az alispáni hivatal regisztratúrájában folytatólagosan nyertek elhelyezést, az ott kialakult alapszámos irattári rendszernek megfelelően. 1919. március 21. és március 24. között még a főispán-kormánybiztos állt a főispáni hivatal élén. Március 24-től április 3-ig, a hivatal megszűnéséig, a főispáni jogokat a belügyi népbiztos megyei megbízottja gyakorolta. A főis-