Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - A Magyar Tanácsköztársaság történeti forrásai a magyar állami levéltárban - A Magyar Tanácsköztársaság történeteinek forrásai aTerületi Állami Levéltárban / 49–168. o.

80 A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban Az iratok három főcsoportba oszthatók : 1. közgyűlési és elöljárósági jegyzőkönyvek, 2. ügyviteli iratok, 3. nyilvántartások. 1. Közgyűlési jegyzőkönyv a Tanácsköztársaság idejéből csupán egy maradt meg : a budapesti kárpitosok, kárpitdíszítők, gombkötők, paszományosok és paplanosok ipartestületéé. E jegyzőkönyv még 1919. március 23-án kelt és csupán az elöljáróság megválasztásával foglalkozik, a régi ipartestületi rendnek megfelelően. 2. Töredékes ügyviteli iratait a levéltár 6 ipartestületnek (cukrász, kárpitos, kávés, sütő, szobafestő és vegyes ipartestület) őrzi. Az iratok javarészben a folyóügyek intézését mutatják (tanonc ki- és bejelentés, tanoncszerződós megküldése, munkakönyv letétbehelyezós, üzletnyitó megbízhatóságáról véleményadás, haláleset, iparigazolvány kiadásáról hatósági intézkedés megküldése). Az iratok közül egyesek azonban kifejezetten a Tanácsköztársaság gazdasági viszonyaira utalnak, így : az ipari kisüzemek főbizalmi testülete előkészítő bizottsági körlevele az ipartestülethez a kisipar helyzetének a megítéléséről (cukrász ipartestület 447/1919. V. 6.), e körlevél melléklete Varga Jenő fejtegetéseit közli, amelyek a helyes, illetve helytelen szocializálás elveit tartalmazzák, ugyancsak e körlevél mellékletében : „az ipari kisüzemek gazdasági köteléke, mint főbizalmi testület" alapszabályai foglaltatnak ; a szocializált Lukács-cukrászüzemben az üzemi ellenőrző munkástanács a termelési biztos hozzájárulásával cukrászmunkássá avatja az eddigi ifjúmunkást. (Cukrász ipartestület 488/1919. V. 15.) Ugyancsak a cukrász ipartestület iratai között lelhető az ipartestületek országos szövetsége részéről oda megküldött ós a győri kisiparosok szabad szervezete működési szabályzatát tartalmazó irat (446/1919. V. 6.). A kötő-szövő kisiparosok szabad szervezetének megalakítását és a direktórium megválasztását az ipartestületi iratok között található jegyzőkönyv rögzíti (vegyes ipartestület 202/1919. sz. üi. mellett szám nélkül). Egy másik iratban a budapesti IV—

X. kerületi vegyes ipartestület elöljárósága bejelenti a Magyarországi Iparosság Központi Tanácsának az ipartestület kötelékébe tartozó szakmák, illetve azokból alakítandó szabad szervezet csatlakozását (vegyes ipartestület 202/1919. IV. 8.). 3. Nyilvántartások (főként : tanoncszerződés, munkakönyv nyilvántartókönyvek, segéd nyilvántartó kartonok.és könyvek) a Tanácsköztársaság idejéből 22 ipartestület iratai között maradtak fenn (aranyműves, asztalos, bádogos, bőröndös, cipész, férfiszabó, fodrász, fogtechnikus, cukrász, jármű, kárpitos, kéményseprő, kőműves, lakatos, mészáros, nőiszabó, órás, sütő, szobafestő, tetőfedő, vegyes, villanyszerelő). A Tanácsköztársaság alatt a nyilvántartások legtöbbjét változatlan formában vezetik tovább az ipartestületek alkalmazottai. Megállapítható azonban, hogy némely nyilvántartásban (a tanonc-nyilvántartó könyvekben) a bejelentések száma viszonylagosan megcsappant. A tanonc-nyilvántartókönyvekben ,,a tanoncszerződós egyéb feltétele" rovatban tükröződnek a Tanácskormány munkásvédelmi (tanoncvódelmi) rendeletei ilyen rövid bejegyzések formájában : „a szakszervezet által állapítandó meg", ,,a kollektív szerződós", a „Tanácskormány rendelete'' szerint állapítandó meg, „a