Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - A Magyar Tanácsköztársaság történeti forrásai a magyar állami levéltárban - A Magyar Tanácsköztársaság történeteinek forrásai aTerületi Állami Levéltárban / 49–168. o.

66 A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban Mindezen iskolák megmaradt iratai sehol nem képeznek önálló tanács­köztársasági iskolai fondót. A Tanácsköztársaság ideje alatt keletkezett csekély iratanyag a polgárikori szervezeti formában működő iskolai admi­nisztráció iratai közé nyert besorolást s így csak sommásan volt ismertethető. A Tanácsköztársaság időszakából fennmaradt iratanyag egy-egy iskolá­nál általában három csoportra oszkik : a) igazgatósági (iskolavezetői) irattárak, b) tantestületi értekezleti jegyzőkönyvek, c) iskolai anyakönyvek. Ismertetésünkben az egyes csoportokat összefoglalóan tárgyaljuk, az egyes tanácsköztársasági iratanyaggal rendelkező iskolák felsorolásánál pedig a megfelelő iratanyag-típus meglétére a fenti betűk alatt utalunk. Az igazgatósági (iskolavezetői) irattárakban (ezek meglétére az egyes iskoláknál a) betűvel fogunk utalni) egyaránt megtaláljuk a tankerületi főigazgatóság, a tanfelügyelőség, az iparoktatási főigazgatóság, a felső­kereskedelmi iskolák főigazgatósága és ezek megszűnése után a tanács művelő­dési osztályának, valamint a Közoktatásügyi Népbiztosságnak rendeleteit, körleveleit, melyek a napi kurrens ügyek mellett az iskolák szocialista átalakí­tását voltak hivatva szorgalmazni (szakszervezeti bizalmiak szerepe, hittan­órák helyett szociológiai előadások, a tanítási anyag átdolgozása, csökkentése bizonyos esetekben, a tanítás zavartalanságának biztosítása, tandíj kérdés, a tanítók fizet és ja vitása, politikai képzése, az iskolagyámok feladatköre, a napközi otthonok kérdése, a tanulók életviszonyainak felderítése, iskola­látogatók kijelölése, az iskolahálózat fejlesztése stb.). Az igazgatósági (iskola­vezetői) irattárak legnagyobb része sajnos hiányosan maradt fenn, alig van egy-két iskola s ezek is főként gimnáziumok, melyeknél aránylag teljes anya­got találunk. Több helyen csak az iktatókönyvek maradtak fenn. A második csoport, a tantestületi értekezleti jegyzőkönyvek (ezek meglétére az egyes iskoláknál b) betűvel fogunk utalni) az élet elevenségével tükrözik a nagy átalakulás mindennapi problémáit és a napi rendes iskolai kérdéseken (osztályzóértekezlet, a rendeletek ismertetése) túlmenően a taná­rok ós tanulók tanácsköztársasági szerepéhez nyújtanak bőséges adatokat. A Tanácsköztársaság eszméjének terjedését és alkalmazásának módozatait sokkal inkább tükrözik ezek a jegyzőkönyvek, mint az igazgatósági (iskola­vezetői) irattárak. Különösen értékesek ebbőlaszempontból az állami fő-leány­gimnázium jegyzőkönyvei. A Tanácsköztársaság idejéből ránk maradt iskolai anyakönyvek, főnév­könyvek, osztályozónaplók (ezek meglétére az egyes iskoláknál c) betűvel fogunk utalni) kevés jellegzetességet mutatnak. Ezek vezetésében a Tanács­köztársaság alatt nem történt lényeges változás. Volt ugyan rendelkezés az. osztályozás eltörléséről, de a legtöbb iskolában az osztályozás mégis a régi módon történt, legfeljebb a kiállított bizonyítványokba nem vezették be a jegyeket, csak a megfelelt vagy nem felelt meg megjegyzéseket. A Dohány­utcai női kereskedelmi szaktanfolyam anyakönyvében található egy meg­jegyzés, a Tanácsköztársaság utáni hónapokból, hogy ,,a proletárdiktatúra alatt kiadott bizonyítványokat os-ztályzatos bizonyítványokkal pótoltuk és másolatok formájában állítottuk ki". A begyűjtött anyagban a Tanács­köztársaság időszakából az egyes csoportokban a következő iskolák teljes, vagy töredékes iratanyaga található :

Next

/
Thumbnails
Contents