Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - A Magyar Tanácsköztársaság történeti forrásai a magyar állami levéltárban - A Magyar Tanácsköztársaság történeteinek forrásai aTerületi Állami Levéltárban / 49–168. o.

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban e;j Közreműködött a kerületi tanács olyan kérdések eldöntésében, illetve ellenőrzésében is, amelyek központi szervek hatáskörébe tartoztak. így például a Liszthivatal által irányított lisztbizottságok ellenőrzésében ; a szocializált egyházi épületek gondnokait a Közoktatásügyi Népbiztosság a tanáccsal egyetértve nevezte ki. A kerületi munkás- és katonatanácsnak szorosan vett közigazgatási teendőin túlmenően politikai feladatai is voltak. Megmagyarázta a Forradalmi Kormányzótanács és a Budapesti Központi Forradalmi Munkás- és Katonatanács rendeleteit a lakosságnak és megfigyelte azoknak a lakosságra tett hatását. Segítséget nyújtott a tanács a kerületben a nőmozgalom fellendítéséhez. Kapcsolatot tartott fenn a kerületi üzemek munkástanácsaival. Az egyes kerületek sajátos jellegének megfelelően a kerületi munkás- és katonatanács gondot fordított a megművelhető földek megművelésének biztosítására és megfelelő személyek birtokába való juttatására. Az új, megnövekedett feladatoknak megfelelően alakult ki a kerületi munkás- és katonatanács szervezete, végrehajtó apparátusa is. A kerületi tanács kéthetenként ülésezett. Feladata: az intézőbizottság megválasztása, a kerület igazgatása általános elveinek megállapítása ; javaslattétel az egész várost érintő ügyekben a központi tanácsnak ; az intézőbizottság ellenőrzése, határozatainak jóváhagyása. A tanács működésére az általános igazgatási iratok között kevés adat található. A kerületi munkás- és katonatanács végrehajtó szerve az intézőbizottság. A közvetlen operatív vezetést a munkás- és katonatanács elnöksége végzi. Az intézőbizottság a tanács hivatali szervein keresztül intézi a tanács ügyeit. A régebbi kerületi elöljáróság hivatali szervezetéből az ügyek intézésére osztályokat alakítottak. A kerületi munkás- és katonatanácsban tíz osztály működött: az elnöki, a pénzügyi, a népjóléti, a lakásügyi, a gazdasági, az építési, a közművelődósügyi, a közegészségügyi, a katonai és az igazságügyi osztály. Az ügyosztályok élére az intézőbizottság két-két tagját állították (az egyik az osztályvezető, a másik a helyettes tisztét látta el). A kerületi tanácsok Intézőbizottsága a bizottsági tagok közül elnököt, elnökhelyettest ós titkárt választott. Egyes kerületekben a fentieken kívül jegyzőt ós pénztárost is választottak, tehát a kerületi intézőbizottságok 3—5 tagú elnökséget küldtek ki az ügyintézés vezetésére. Bizonyos kisebb jelentőségű ügyekben (inkább egyes személyek közigazgatási ügyeiben) — hadisególy, bizonyítványok kiadása stb. — az ügyosztályok vezetői közvetlenül intézkedtek és kiadmányozási joguk volt. A fontosabb ügyek kiadmányozását a kerületi munkás- ós katonatanács elnöksége végezte ; az iratok fogalmazványain két aláírás található. A régi elöljáróság szakközegei és hivatalai (tisztiorvos, kerületi orvos, állatorvos, közélelmezési felügyelő, vásárfelügyelő, rendőrbíró, városbíró, kerületi adószámviteli osztály, kerületi pénztár, kerületi műszaki hivatal) az osztályszervezetbe beosztva működtek, de egyben központi szervek közvetlen irányítása és ellenőrzése alatt is állottak, s különálló, a kerületi tanács általános igazgatási irattárától független ügyvitelüket részben továbbra is megtartották. Minthogy sem a kerületi munkás- és katonatanácsok, sem az intézőbizottság üléseiről felvett jegyzőkönyvek nem maradtak fenn a kerületi tanácsok általános igazgatási iratai között, az utóbbiak csak töredékesen tükrözik a tanácsnak és szerveinek működését, s főként a szorosan vett