Levéltári Közlemények, 29. (1959)
Levéltári Közlemények, 29. (1959) - A Magyar Tanácsköztársaság történeti forrásai a magyar állami levéltárban - A Magyar Tanácsköztársaság történeteinek forrásai aTerületi Állami Levéltárban / 49–168. o.
56 A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban 1919. március 22-én Budapest főváros népbiztossága (a Forradalmi Kormányzótanács által kinevezett 3 népbiztos) veszi át a főváros közigazgatásának vezetését. A megelőző polgári demokratikus forradalom időszakában működő központi hatósági szervek, a fővárosi néptanács, az ún. tisztviselő-tanács, közigazgatási bizottság megszűntek. A főváros polgármestere a népbiztosságnak alárendelten március 26-ig folytatta működését. A fővárosi népbiztosság március 26-án kelt rendeletével az ügyosztályok, kerületi elöljáróságok s főbb hivatalok élére új vezetőket, népbiztosi megbízottakat állít. A fővárosi központi ügyosztályok, szakhivatalok, kerületi elöljáróságok, hivatalok ós intézmények a főváros nópbiztosságának irányításával folytatják működésüket. • A főváros nópbiztossága a városigazgatást nemcsak irányította, de azt teljes egészében a dolgozó nép szolgálatába állította és a legsürgetőbb községesítések feladatait is megvalósította. A főváros népbiztosai legnagyobbrészt a központi ügyosztályok által előkészített ügyiratokban adták ki rendelkezéseiket. Hatáskörükbe tartoztak az általános érvényű intézkedések, szabályzatok, a személyzet alkalmazása, elbocsátása és a városigazgatás összes fontosabb ügyei. A népbiztosságnak külön ügyviteli iratai nem maradtak fenn, a városigazgatás minden ágára kiterjedő népbiztóssági rendeleteket a Fővárosi Közlöny c. hivatalos lap, majd folytatása, Budapest főváros népbiztossága hivatalos közlönye tartalmazza. A főváros népbiztossága ezt a hivatalos elnevezését működése megszűntéig, április hó 17 r ig megtartotta. A Forradalmi Kormányzótanács XXVI. sz. rendelete (az ún. ideiglenes alkotmány) Budapesten a kerületi tanácsok küldötteiből, 500 tagból álló központi tanácsot állított fel. A budapesti tanácsok az ügyek közvetlen intézésére a többi helyi tanácshoz hasonlóan intézőbizottságokat alakítanak. A budapesti központi intézőbizottság 80 tagból áll s az intézőbizottság tagjai egyben tagjai a munkás-, katona- ós földmívestanácsok országos gyűlésének is. Az április hó 7-én megtartott tanács választás után a kerületi küldöttek első gyűlésüket április hó 11-ón tartották. A budapesti forradalmi központi munkás- és katonatanács, amelybe mint küldöttek a Kormányzótanács tagjai, a népbiztosok is delegáltattak, a főváros igazgatásának legfőbb irányító és ellenőrző szerve. A főváros központi tanácsa a tanácsok országos gyűlésének összeülóséig a helyi tanácsi feladatok ellátása mellett számos -országos jelentőségű ügynek tárgyalási fóruma. A központi 80-as intézőbizottság az alkotmány előírása értelmében a r szorosan vett dolgozótestület, mely az igazgatási feladatok végrehajtását, ellenőrzését közvetlenül üléseiben vagy a városigazgatás szervei útján végzi. 1919. április 17-től a fővárosi népbiztosság hatáskörének megszűntével a központi intézőbizottság által megválasztott 5 tagú központi elnökség a városigazgatásnak közvetlen vezetője. Az elnökség a központi tanácsi és intézőbizottsági határozatoknak végrehajtója, a hivatalokkal, üzemekkel, intézetekkel a vezetők útján rendelkezik. A központi tanács ós intézőbizottság működését ülésjegyzőkönyvei tartalmazzák. A jegyzőkönyvek a fővárosi levéltár őrizetében nem maradtak fenn. Az intézőbizottság máj. 18—júl. 23. közötti 8 ülésének, a központi 500-as tanács máj. 24—júl. 11-i 7 ülésének és a központi elnökség ápr. 25— jún. 4. közti 7 ülésének jegyzőkönyvei 1920. évben nyertek kiadást: „a Budapesti Forradalmi Központi Munkás- ós Katonatanács jegyzőkönyvei. Bp.
