Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Sárközi Zoltán: A (Magyar Közigazgatási Könyvtár és archivum) / 360–367. o.

A „Magyar Közgazdasági Könyvtár és Archívum" 365 Schermann Lidi, Masztics Hermin, Varga Tamás, Garami Géza, Graef Erzsi, Preiner András takarító. Varga Tamás helyett azután hivatalsegédnek Jakab Jánost vették fel. Mivel 1919. nyarán még valamennyien a Budapesti Kereskedelmi ós Iparkamaránál élvezett fizetéseket kapták, melyből a gazdasági nehézségek miatt— mint kérvényük mondja — megélni nem tudnak, az új fizetésrendezésig 1000 korona fizetés-előleget kértek. Ezt a Közoktatásügyi Népbiztosság 81 425/1919/VL/a. sz. alatt engedélyezte.

18 Ezzel a személyzettel kezdte meg az intézet nagyfontosságú munkáját, mely először a köztulajdonba vett könyvtárak és irattárak begyűjtéséből állott. A Közoktatásügyi Népbiztosság 72 496/1919. Vl.a. sz. utasítása szerint a feloszlatott Gyáriparosok Országos Szövetsége, valamint az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés könyvtárát (ez utóbbinak nyilván az irattárát is, bár erről nem szólnak, de a köztulajdonba vett könyvtárak felsorolásánál külön is említik) április 25 és április 29 között beszállították a Magyar Közgazdasági Könyvtár és Archivumba. Az intézet igazgatója a Közoktatásügyi Népbiztosság 72 496/1919./VI.a., valamint 81 425/1919/VI. a. sz. megbízása alapján május 20-án beterjesztette az 1919. évre a dologi kiadások előirányzatát, egyben kérte az intézet üzemének rendes és akadálytalan fenntarthatása •végett a népbiztosság sürgős intézkedését. Eszerint: 1. a fűtés, világítás, biztosítás, vízvezetéki díj, a házkezelés kiadásai, a telefonbérlet 10 200 koronát igényel, > 2. a szakmunkák, folyóiratok és lapok, a könyvkötői munkák, könyvnyomdai munkák, írószerek, (az archívum papírszükséglete) a könyvtári berendezés pótlása, a takarítás és tisztítóeszközök beszerzése, mosás, előre nem látott kiadások pedig összesen 42 800 koronára tehetők, Mindez összesen 53 000 korona.

19 Az ilyen keretek között munkába lendülő együttes bizonyára valóra tudta volna váltani azokat a reményeket, amelyeket az intézmény működéséhez a Tanácsköztársaság kulturális életének vezetői fűztek s többek közt a magyar levéltárügy történetében is új — szocialista — fejezetet tudott volna írni, ha mindebben meg nem akadályozza a Magyar Tanácsköztársaság bukása ós ezt követőleg a magántulajdoni elv visszaállítása. így — az ellenforradalom hatalomra jutása után — a Szellemi Termékek Országos Tanácsa likvidálására kiküldött miniszteri biztos, Magyary Zoltán lehetőséget kapott arra, hogy a régi állapotokat teljes egészében helyreállítsa. Az új helyzetnek megfelelően — ,, . . . minthogy a Tanács-rendszer bukásával a magántulajdon visszaállott és ezért a . . . könyvtárak tulajdonosainak joga van elhurcolt könyvtáraikhoz" — értesíti 1919. augusztus 30-án azokat az intézményeket, melyeknek könyvanyagát köztulajdonba vették, ,, . . . hogy itteni részről nincs akadálya annak, hogy könyvtáranyagukat a Kereskedelmi 18 Országos Levéltár Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1919. év 28. tétel, 88.192. alapszám. A vonatkozó iratok dátuma 1919. jún. 25., 30. és júl. 2. 19 XJo. 1919. év, 28. tétel, 72.496. alapszám. 400 korona 300 '" 416 " havi fizetéssel, >> ÍJ >> !>