Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Oltvai Ferenc: A Szocializált birtokok Csongrád megyében (1919. Ápr. -Aug.) / 334–359. o.

A szocializált birtokok Csongrád megyében (1919. ápr.—aug.) 341 teleki direktórium is 40 holdat adott haszonbérbe, valószínűleg a felgyői uradalomból.

40 Egyéb bérfoglalásról is tudunk és azokkal a későbbiek folyamán még foglalkozunk. A szocializálás alatt ezeket a bérleteket meghagyták és mint az egyes birtokok részeit kezelték és szedték be a bért, ahol tudták. A bérletföld tetszett a nincsteleneknek, — mert a Tanácsköztársaság létrejötte előtt nem voltak elég erősek ahhoz, hogy legalább az erre a célra elvett földeket azonnal birtokukba is vegyék. Megváltozott a helyzet március 21 után. Most már lehetővé. vált az uradalom-felosztása ós az kielégítette volna legfontosabb követelésüket, érdekeltté tette volna a parasztokat a Tanácsköztársaság megvédésében ós szorosabbra fűzte volna a munkásosztály szövetségét a parasztsággal. A bérletek a nagybirtokos cselédjének emelkedést, de a kisfölddel rendelkező parasztnak további bizonytalanságot jelentettek. Az uradalom és a Szeged környéki falvak népének tömegeiben megindult erjedést a szegedi kommunisták sem fokozták. Az 1919. év első negyedében mindjobban szétvált és szembekerült a burzsoázia és a vele koalícióban levő szociáldemokrata párt a KMP által vezetett proletariátussal és a dolgozók többségével. Ide tartoztak volna a szegényparasztok és az uradalmi szegődmenyesek is. A szegedi kommunistáknak ezeket is határozottabban kellett volna a forradalom ügye mellé állítaniok.

41 Nincs azonban adatunk arra, hogy a kommunisták az uradalom vagy a városi bórföklek felosztására vezették, vagy bíztatták volna az agrárproletárokat. Volt pedig föl'dfoglalási szándék Szegeden is. A város közvetlen szomszédságában a röszkei földmunkások szuronyos rendőrökkel szemben akkor (1919 április végén) védték meg a nekik fejenként kiadott féllánc földet, amit tőlük vissza akartak venni és a jómódú gazdáknak adni, amikor Szegeden már a francia szuronyok védelme alatt szervezkedett az ellenforradalom.

42 A munkások és agrárproletárok, mint az ország annyi más vidékén, Csongrád megyében is támadást indítottak a tőke és a nagybirtok ellen, hogy véget vessenek az elnyomásnak, a kizsákmányolásnak. E küzdelem tüzében edződtek a munkások ós dolgozó parasztok. Érlelődtek a proletárdiktatúra feltételei. Ennek az érési folyamatnak virágbaszökkenését a Tanácsköztársaság kikiáltása után a szocializálás nem segítette elő. A Tanácsköztársaság kikiáltása előtti városi és falusi mozgalmak azt mutatják, hogy 1919. március 21-e, a szocialista forradalom, nem véletlenül, hanem az osztályviszonyokban, a tömegek forradalmi fejlődésében beállott minőségi változás eredményeként következett be. 3 a) A szocializált birtokok szervezete és területe Csongrád megyében A Pallavicini-birtok szocializálásának pontos idejét nem ismerjük. Április hónapban már működött a szervezet. A megye tiszáninneni és csongrádi járása területén a szocializált birtokok szervezete a következő volt: 40 SzKLB jkv. 1919. X. 31—

XI. 3. 20. 1. 17. 6. ál

Gaél Endre : A szegedi munkásság harca a Tanácsköztársaságért. 1917—1919. Szikra, 1956. 81. 1. 42 Délmagyarország. 1919. ápr. 29. 4. 1., ápr. 30. 3. 1.