Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Oltvai Ferenc: A Szocializált birtokok Csongrád megyében (1919. Ápr. -Aug.) / 334–359. o.

340 Oltvai Ferenc Az a Pallavicini, aki a telkes jobbágy okát elűzte, a mostani nagybirtokosnak nagyapja, őrgróf Pallavicini Edvard volt;

31 A többi község közül forradalmi magatartásukkal, bátor fellépésükkel különösen a sándorfalviak hallattak magukról azzal, hogy még 1918 novemberében elűzték a jegyzőt.

32 1919 első napjaiban pedig a munkástanács Marosi Pál uradalmi jószágigazgatót távozásra kényszerítette. őt okolták a földmunkások, amiért az uradalomban 34 hold szőlő szüreteletlen, 800 hold búzaföld learatatlan maradt, 100 hold takarmányrépa ós lucerna is tönkrement. Mindez azért, mert nem fizette meg kellőleg a munkásokat, brutálisan bánt velük, sőt a bérek letörésére szlovák munkásokat hozatott. A hadirokkantakat és özvegyeket mellőzte a bérletek kiadásánál és a nagybérlőket részesítette előnyben.

33 A Pallavicini-ura dalmát körülvevő községek felirataikban a földosztás sürgősségót hangsúlyozták. Azonkívül azt is kérték, hogy a községek határait igazságosabban állapítsák meg, mert pl. Sövényháza félszázezernél több holdas határát a hitbizományi érdek határozta meg. A községek úgy döntöttek, hogy kívánságaikat Búza Barna és Csizmadia Sándor elé terjesztik.

34 A községek lakosainak ós az uradalom cselédségének mozgolódásai ós a föld birtokbavételére irányuló törekvései a kormányzat tudomására is eljutottak. Ezért hívja fel a földművelésügyi minisztérium március elején Jócsák kormánybiztost, hogy figyelmébe ajánlja a megye területén, elsősorban a Pallavicini-birtokon, a mintagazdaságok, tehenészetek és ehhez hasonló nagyobb birtoktestek kímélését. Ezek vagy termelőszövetkezetek birtokába jutnak, vagy ilyenek nemlétében állami kezelésbe kerülnek. Kímélendő birtoknak minősítik a levelónyi 800 holdas területet, a tömörkényi állattenyésztő gazdaságot, a gyékényt termő Dóci-tavat és környékét, a tehenészetet, amelyre Szeged is pályázott. Az a terv is felmerült, hogy a pusztaszeri kastélyból tüdőbeteg-otthont létesítsenek.

35 A Pallavicini-birtokból a szocializálás előtt kisbérletek céljaira osztanak ki területeket. A mindszenti munkástanács április 1-én 115 holdat oszt ki az uradalomból,

36 ugyanakkor a hantházi Karakasevich-féle bérgazdaság területéből 74 holdat a Kertész és Újhelyi ányási bérgazdaságból 150"* holdat, a tömörkény—póteri gazdaságból 40 kh-at adott ki.

37 A tömörkényi direktórium is a bérletfoglalás útjára lépett. Ennek a foglalásnak idejét nem ismerjük, de bizonyára még a szocializálás előtt történt. A direktórium tagjai arra kényszerítették Szigeti Sándort, a tömörkény—péteri bérgazdaság intézőjét, hogy 1200 hold szántót és 300 hold legelőt engedjen át, igáserőket is bocsásson rendelkezésre. Amikor a Tanácsköztársaság bukása után ezért felelősségre vonják őket, azzal is vádolják a direktóriumot, hogy kommunizálni akarta az ingatlant.

38 A kisteleki direktórium 30 holdat foglalt le Hajdú János nagybérlő területéből, 80 holdat a hantházi Karakasevich-féle bérletből.

39 A csany31 Uo. 1919. február 8. 4. 1. 32 Szegedi Állami Levéltár (ezután SzÁL). Szegedi főispáni iratok. 69/1919. IT. sz. 33 Szegedi Napló. 1919. jan. 11, 6. 1. 34 Délmagyarország. 1919. febr. 8. 4. 1. 35 Uo. 1919. máre. 8. 5. 1. 36 SzKLB jegyzökönyvek 1919. X. 31—

XI. 3. 16. 1. 11. a. 37 Uo. 18. 1. 14. a. 38 SzÁL Szegedi ügyészségi iratok. IV. 5546/1919. sz. 39 Uo. I