Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Jenei Károly: Pénzintézetek és a hitelszervezetek a Tanácsköztársaság alatt / 313–333. o.

324 Jenéi: Károly zósre budapesti kisiparosoknak folyósított kölcsönöket.

78 Az államosított házak házbérónék kezelését a pénzügyi népbiztos néhány nagy pénzintézetre és fiókjaira bízta. A beszedett házbéreket a pénzintézeteknek a postatakarékpénztár „állarni házbérszámlájára" kellett beszállítaniuk.

79 A pénzintézetek tervekben és javaslatokban kifogyhatatlanok voltak, csak hogy ilyen módon újabb megbízatásokhoz juthassanak. A Bank és Pénzváltó rt. olasz és jugoszláv ingatlanokat akart értékesíteni, hogy olasz importüzleteket köthessen, s ehhez a közélelmezési és a pénzügyi népbiztos támogatását kérte.

80 A Belvárosi "íakarékpénztár az államosított kiskereskedelem finanszírozására tett ajánlatot a szociális termelés népbiztossága külkereskedelmi hivatalának.

81 Mindezek a törekvések azonban nem akadályozhatták meg a pénzügyi népbiztos tervét, a bankszervezet racionalizálását. A Forradalmi Kormányzótanács április 30-án felhatalmazta a pénzügyi népbiztost, hogy közérdekből pénzintézetek, valamint bank és pénzváltó üzletekkel foglalkozó magáncégek felszámolását, két vagy több pénzintézet egyesülését rendelje el.

82 A felhatalmazás alapján a Pénzintézeti Központ felszámoló osztálya meg is indította a magánbankházak egész sorának a felszámolását. Május 17-én a pénzügyi népbiztos megállapította a pénzintézetek egyesülésének á módozatait, hogy ezzel a fúziók alapfeltételeit megteremtse.

83 A rendelet kimondta, hogy olyan pénzintézetet, melynek terhei 1919- március 21-én vagyonát meghaladták, más pénzintézettel nem lehet egyesíteni. Az egyesítés kérdésében az egyesítendő pénzintézetek mérlegének elkészítése után a pénzügyi népbiztos döntött. A Pénzintézeti Központ a mérleg elkészítésekor megállapította az alaptőkéből, tartalékalapokból és a tiszta nyereségből összetevődött tiszta vagyont. A beolvadó, pénzintézetek üzleti helyiségeivel és berendezésével, ha azokra a beolvasztó pénzintézet ügyvitelében nem volt szükség, a pénzügyi népbiztos útján a Forradalmi Kormányzótanács rendelkezett. A fúziótól mindegyik pénzintézet idegenkedett. Maga a Pénzintézeti Központ sem foglalkozott szívesen a kérdéssel. Az ellenállást ellenforradalmi érzelmű alkalmazottak is szították. Különösen feltűnő volt a Magyar Altalános Hitelbank bizalmi testületének a magatartása, mely a fúzió és sok más kérdésben éles vitákat folytatott a Pénzintézeti Munkások Országos Szövetségével. A pénzintézetekben uralkodó helyzet tűrhetetlenné vált. A pénzügyi népbiztos július 29-én körrendelettel hívta fel a budapesti pénzintézetek vezetőit, hogy a felesleges és politikailag megbízhatatlan tisztviselőket távolítsák el: haladéktalanul készítsenek névjegyzéket azokról is, akik munkájukat rosszul, hanyagul vagy rendetlenül látják el, s akiknek a munkateljesítménye az átlagot nem éri el. A pénzintézetek munkája csökkenni fog, a tisztviselők egy részét tehát más pályákra kell irányítani. Jegyzékbe kell foglalni a 24 évnél fiatalabb tisztviselők ós hivatalsegédek nevét is. A megmaradó fiatalabb tiszt. . 7Ö A Magyar Pénzügyi Népbiztosság Pénzintézeti Közleményei 1919. 2, sz. Szociális termelés pénzügyi népbiztosának 14. sz. rendelete. 79 Magyar Nemzetgazda. 1919. 13. sz. A fővárosi pénzintézetek a proletárdiktatúra alatt. 80 KGL Pénzintézeti Központ ir. Bank és Pénzváltó rt. javaslata április 11. 81 OL PN ein. 2800/1919. sz. 82 A Magyar Pénzügyi Népbiztosság Pénzintézeti Közleményei 1919. 5. sz. Forradalmi Kormányzótanács LXXXII. sz. rendelete. 83 Uo, 7. sz. 34/P. N. rend.