Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Jenei Károly: Pénzintézetek és a hitelszervezetek a Tanácsköztársaság alatt / 313–333. o.

Pénzintézetek és hitelszervezet a Tanácsköztársaság alatt 321 Az ellenőrök természetesen azt is vizsgálták, hogy a pénzintézetek a fennálló rendeleteket betartják-ej és az ipari s mezőgazdasági üzemek ellenőrzéséhez szükséges nyilvántartási feladatokat elvégzik-e? A kiküldött revizorok felhívták a figyelmet az ügykezelés és könyvelés terén észlelt rendellenességekre, emellett igyekeztek a hibákon segíteni, a hiányosságokat pótolni és megfelelő könyvelési rendszert bevezetni.:

58 A Pénzintézetek Direktóriumát sokat foglalkoztatta a budapesti pénzintézetek vezetésének és szervezésének a kérdése. A pénzintézetek régi strukturális felépítése az új gazdasági rendbe nem volt beilleszthető. Közgyűlést a pénzintézetek egyelőre nem tarthattak.

59 Igazgatóságuk és felügyelőbizottságuk működése megszűnt. Viszont a megbízottak rendszere sem mindenben segítette a Tanácsköztársaság pénzintézeti politikájának következetes megvalósítását. A népbiztosi megbízottak kinevezésük előtt legtöbb esetben a vezetésükre bízott pénzintézetek alkalmazottai voltak, s ez nemegyszer gátolta eredményes működésüket. Ez az ok vezette á pénzügyi népbiztost arra az elhatározásra, hogy a megbízottak rendszerét megszüntesse és július elején minden budapesti pénzintézet élére üzletbiztost nevezzen ki.

60 Az üzletbiztosok helyetteseit az illető pénzintézetek üzletbiztosainak és bizalmi testületeinek javaslatára a Pénzintézeti Munkások Országos Szövetsége jelölte ki.

61 A Népgazdasági Tanács pénzügyi főosztálya a jelöléseket általában jóváhagyta ós az üzletbiztoshelyetteseket állásukban megerősítette.

62 ..•..'. Az üzletbiztos az ügyvezető igazgató hatáskörét vette át. Az igazgatóságok funkciójának betöltésére pedig a pénzügyi népbiztos megszervezte az ellenőrző munkástanácsok intézményét.

63 Minden pénzintézetnél kellett munkástanácsot választani. A munkástanács, ha az intézet alkalmazottainak a száma a százat nem haladta meg 3, ha a százat meghaladta akkor 5, ha pedig ötszázon felül volt, abban az esetben 7 tagból állt. A választás egy évre szóit. Minden alkalmazott választójogosult volt, ha 18. életóvót betöltötte, a munkástanács tagjává pedig akkor volt megválasztható, ha 20 éves elmúlt. A tanácstag jelöltek jegyzékét a bizalmi testület állította össze. A bizalmi testület elnöke a jegyzéket a választás előtt három nappal köteles volt kifüggés ztetni és az alkalmazottak között is kiosztatni. A szavazás titkosan történt, borítékban. A munkástanács feladata a munkafegyelem fenntartása, a köztulajdon védelmezése és a munka ellenőrzése volt. Vigyázott a munkaidő pontos betartására, ellenőrizte az ügyvezetést ós ügykezelést, a pénztár, a levelezés, a könyvvitel és az ellenőrzés működését. Az üzletbiztos vezette, a munkástanács pedig ellenőrizte a munkát. A két szerv összhangban működött egymással. Az üzletbiztos az általános jellegű intézkedéseket előbb a munkástanácsban megtárgyaltatta és csak a munkástar * "3 meghallgatása után adta ki rendelkezéseit ; ezenkívül kéthetenként tájékoztatta a munkástanácsot az ügymenet58 Magyar Nemzetgazda. 1919. 13. sz. 59 A Magyar Pénzügyi Népbiztosság Pénzintézeti Közleményei. 1919. 3. sz. 20/P. N. xend. 60 A Munka. 1919. 66. sz. 61 1919. április 6-án a pénzintézetek haladó gondolkodású alkalmazottai a PTOE •vezetőségét eltávolították, új vezetőséget választottak és szakszervezetük nevét PMOSZra változtatták. 62 OL Pénzintézetek Direktóriuma ir. 566/1919. sz. 63 A Magyar Pénzügyi Népbiztosság Pénzintézeti Közleményei 1919. 7. sz. 33/PN. rend. 21 Levéltári Közlemények, XXIX.