Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Jenei Károly: Pénzintézetek és a hitelszervezetek a Tanácsköztársaság alatt / 313–333. o.

Pénzintézetek és hitelszervezet a Tanácsköztársaság alatt 321 Az ellenőrök természetesen azt is vizsgálták, hogy a pénzintézetek a fennálló rendeleteket betartják-ej és az ipari s mezőgazdasági üzemek ellenőrzéséhez szükséges nyilvántartási feladatokat elvégzik-e? A kiküldött revizorok felhívták a figyelmet az ügykezelés és könyvelés terén észlelt rendellenességekre, emellett igyekeztek a hibákon segíteni, a hiányosságokat pótolni és megfelelő könyvelési rendszert bevezetni.: 58 A Pénzintézetek Direktóriumát sokat foglalkoztatta a budapesti pénz­intézetek vezetésének és szervezésének a kérdése. A pénzintézetek régi struk­turális felépítése az új gazdasági rendbe nem volt beilleszthető. Közgyűlést a pénzintézetek egyelőre nem tarthattak. 59 Igazgatóságuk és felügyelőbizott­ságuk működése megszűnt. Viszont a megbízottak rendszere sem mindenben segítette a Tanácsköztársaság pénzintézeti politikájának következetes meg­valósítását. A népbiztosi megbízottak kinevezésük előtt legtöbb esetben a veze­tésükre bízott pénzintézetek alkalmazottai voltak, s ez nemegyszer gátolta eredményes működésüket. Ez az ok vezette á pénzügyi népbiztost arra az el­határozásra, hogy a megbízottak rendszerét megszüntesse és július elején min­den budapesti pénzintézet élére üzletbiztost nevezzen ki. 60 Az üzletbiztosok helyetteseit az illető pénzintézetek üzletbiztosainak és bizalmi testületeinek javaslatára a Pénzintézeti Munkások Országos Szövetsége jelölte ki. 61 A Nép­gazdasági Tanács pénzügyi főosztálya a jelöléseket általában jóváhagyta ós az üzletbiztoshelyetteseket állásukban megerősítette. 62 ..•..'. Az üzletbiztos az ügyvezető igazgató hatáskörét vette át. Az igazgató­ságok funkciójának betöltésére pedig a pénzügyi népbiztos megszervezte az ellenőrző munkástanácsok intézményét. 63 Minden pénzintézetnél kellett mun­kástanácsot választani. A munkástanács, ha az intézet alkalmazottainak a száma a százat nem haladta meg 3, ha a százat meghaladta akkor 5, ha pedig ötszázon felül volt, abban az esetben 7 tagból állt. A választás egy évre szóit. Minden alkalmazott választójogosult volt, ha 18. életóvót betöltötte, a munkás­tanács tagjává pedig akkor volt megválasztható, ha 20 éves elmúlt. A tanács­tag jelöltek jegyzékét a bizalmi testület állította össze. A bizalmi testület el­nöke a jegyzéket a választás előtt három nappal köteles volt kifüggés ztetni és az alkalmazottak között is kiosztatni. A szavazás titkosan történt, boríték­ban. A munkástanács feladata a munkafegyelem fenntartása, a köztulajdon védelmezése és a munka ellenőrzése volt. Vigyázott a munkaidő pontos betar­tására, ellenőrizte az ügyvezetést ós ügykezelést, a pénztár, a levelezés, a könyvvitel és az ellenőrzés működését. Az üzletbiztos vezette, a munkástanács pedig ellenőrizte a munkát. A két szerv összhangban működött egymással. Az üzletbiztos az általános jellegű intézkedéseket előbb a munkástanácsban megtárgyaltatta és csak a munkástar * "3 meghallgatása után adta ki rendel­kezéseit ; ezenkívül kéthetenként tájékoztatta a munkástanácsot az ügymenet­58 Magyar Nemzetgazda. 1919. 13. sz. 59 A Magyar Pénzügyi Népbiztosság Pénzintézeti Közleményei. 1919. 3. sz. 20/P. N. xend. 60 A Munka. 1919. 66. sz. 61 1919. április 6-án a pénzintézetek haladó gondolkodású alkalmazottai a PTOE •vezetőségét eltávolították, új vezetőséget választottak és szakszervezetük nevét PMOSZ­ra változtatták. 62 OL Pénzintézetek Direktóriuma ir. 566/1919. sz. 63 A Magyar Pénzügyi Népbiztosság Pénzintézeti Közleményei 1919. 7. sz. 33/P­N. rend. 21 Levéltári Közlemények, XXIX.

Next

/
Thumbnails
Contents