Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Jenei Károly: Pénzintézetek és a hitelszervezetek a Tanácsköztársaság alatt / 313–333. o.

Pénzintézetek és hitelszervezet a Tanácsköztársaság alatt 319 tartására, súlyos betegsége gyógyítására, vagy azért kért takarékbetétjéből nagyobb összegű folyósítást, hogy megélhetést biztosító foglalkozásához szerszámokat, gépeket vagy anyagokat szerezzen be.

42 Lehetővé tette, hogy külföldön élő nyugdíjas, vagy megszállt területen rekedt munkás nyugdíját, fizetését megkaphassa.

43 A győri vagongyár osztrák munkásai „fájó szívvel" jelentették be, hogy kénytelenek lesznek ,,a proletár hazát elhagyni", mert családjaik Ausztriában éheznek. A vagongyár üzemi munkástanácsa az osztrák munkások távozása esetén veszélyeztetve látta a gyár termelőképességét, ezért a Pénzintézetek Direktóriuma az üzemi munkástanács kérésére engedélyezte, hogy a tanácsi ellenőrzés alatt álló győri hitelintézet útján családonként havi 400 koronát a gyár Ausztriába átutalhasson.

44 Idegen állampolgárok érdekeit különösen védelmezte. Székely Béla főosztályvezető utasítására német állampolgárok megbízottjának engedélyt adott arra, hogy német állampolgároknak magyar pénzintézetekkel szemben fennálló követeléseit 76 ezer korona erejéig régi bankjegyekben felvegye és különböző értékpapírokkal együtt az országból kivigye.

45 Bankletétekben elhelyezett használati tárgyakat, mint ezüst evőeszközöket, amennyiben értékük a 2000 koronát nem haladta meg, igazolt tulajdonosaiknak kiadatta. Zárolt és letétbe helyezett értékpapírok kiszolgáltatását elvileg nem engedélyezte. Hadikölcsönkötvények kamatainak kiutalásához nem járult hozzá, mert a hadikölcsönpénztár működését a Tanácsköztársaság felfüggesztette. De ha indokolt körülmények szükségessé tették, gyógykezeltetésre vagy létfenntartásra az értékpapírokra lombardkölcsönök felvételét lehetővé tette.

46 Az ügyintézésben közbenjárás vagy érdemre hivatkozás hiábavaló volt. A Forradalmi Kormányzótanács sajtóosztálya vidéki csoportjának helyettes vezetője nagyobb összeget kívánt felvenni folyószámlájáról. Kérelmét, mivel a fennálló szabályok nem engedték meg, a Pénzintézetek Direktóriuma nem teljesítette. Arról biztosította azonban a kérelmezőt, ha mulaszthatatlan kiadásai fedezésére pénzre lesz szüksége, gondoskodni fog, hogy azt a bank az illetők javára átutalja.

47 Kétezer koronánál nagyobb becsértékű ékszert nem adatott ki, még olyan esetben sem, amikor a kérelmező a miskolci munkástanáccsal igazolta, hogy fia a Vörös Hadsereg 12. páncélvonatának parancsnokaként Miskolc felszabadítása alkalmával különösen kitüntette magát.

48 Éppen úgy elutasította Kürthy György neves színművész kérését is, aki Balatonkeneséről kék pénzben kívánt folyószámlájáról 10 000 koronát kiutaltatni, „mert a falu népe csak kékpénz ellenében ad élelmet".

49 A Pénzintézetek Direktóriumának az ismertetett mentesítések engedélyezése mellett nem kevésbé fontos feladata volt a rendeletek értelmezése, a pénzügyi népbiztos utasításainak közvetítése és a pénzintézeteket érintő rendeletek tervezetének a kidolgozása. Sok körültekintést igényelt a pénzintézetek munkájának irányítása és ellenőrzése, főleg mivel a pénzintézetek nehezen tudtak a megváltozott hely42 OL PD ir. 592, 600/1919. sz. 43 Uo. 594, 694/1919. sz. 44 Uo. 330/1919. sz. 45 Uo. 308/1919. sz. 46 Uo. 379, 452, 645/1919. sz. 47 Uo. 652/1919. sz. 48 Uo. 76/1919. sz. 49 Uo. 557/1919. sz.