Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Bonis György: Adatok a Budapesti Forradalmi Törvényszék történetéhez / 293–312. o.

Adatok a Budapesti Forradalmi Törvényszék történetéhez 301 törvényszék valóban a proletárdiktatúra ellenségeire sújtott le (a fenti A), B), C) és F) csoportok) valamivel meghaladják az Összes eljárások 36 száza­lékát. Ha a vádlottak számát vennők figyelembe, az arány (a már említett tömeges büntetőperek folytán) az utóbbiak javára tolódnék el. De még így sem homályosíthatná el azt a tényt, hogy a forradalmi törvényszéknek a rendes büntetőbíróság feladatait is el kellett látnia. Ezt más szóval úgy fejezhetjük ki, hogy —'a katonai személyek cselekményeit kivéve — általános büntető joghatóságot gyakorolt. A mutatókönyv ezen a tanulságon túlmenően betekintést nyújt a tör­vényszék elbírálása elé került ügyek sokféleségébe. Az új proletárbüntetőjog tényállásait a kormányzótanácsi és népbiztosi rendeletek alapján, illetőleg (a fenti E) csoportnál) a régi Btk. értelemszerű alkalmazásával maga a gyakor­lat alakította ki. 40 Amennyire a kötet rövid megjelöléseiből lehetséges volt, igyekeztem összeállítani azokat a cselekményeket, amelyekért a budapesti forradalmi törvényszéken eljárás indult. Ezek a fenti csoportosítás szerint a következők : 41 A) Állam elleni bűncselekmények Ellenforradalmi bűntettek. Néhol közelebbi megjelöléssel is : ellenforradalmi cse­lekmény, kijelentés, agitáció, röpirat terjesztése, lapterjesztés, ellenforradalomra való szövetség, fehér (vagy nemzeti) zászló kitűzése. Politikai bűntettek ; amennyiben részletezi őket a mutató, ide tartoznak a Tanács­köztársaság (tanácskormány) gyalázása, vezetőinek ócsárlása, forradalmi tanács gyalázá­sa(így!),Vörös Hadsereg elleni vétség, Vörös Hadsereg rágalmazása, sorozóbizottság gyalá­zása, munkásszázad becsmérlése, részegségben katonai közeg szidalmazása, 42 vörösőrök szidalmazása, vörösőr megsértése, vasútőrségnek ellenszegülés, bizalmi testület megsér­tése, mai helyzettel való elégedetlenség, levélcsempészés, gyantis levelezés. Ebbe a cso­portba sorolták azokat a politikai túszokat is (Balogh Jenő, Hazai Samu, Lánczy Leó, Láng Boldizsár, Polónyi Dezső, Szterényi József, Wekerle Sándor, stb.), akiknek április folyamán történt internálását a mutatókönyvbe bejegyezték. 43 Hűtlenség, kémkedés, árulás. Izgatás, lázítás. Közelebbről: Vörös Hadsereg elleni izgatás, zavargás (szítása), pogromlázítás, zsidóság elleni izgatás. Rémhírterjesztés, álhírek terjesztése, koholt ellenforradalmi hírek terjesztése. Hatóság vagy hatósági közeg elleni erőszak, hatóság működésének (az adott eset­ben lakásrekvirálásnak) megakadályozása. Önkényes eljárás vagy rendelkezés. Közelebbről: önkényes (jogtalan) rekvirálás, szőnyeg- és bútorösszeírás, beköltözködés, kilakoltatás, házkutatás ; indokolatlan üldö­zés, zaklatás. A mutatókönyv rövid bejegyzései nem adnak lehetőséget annak meg­különböztetésére, hogy melyik esetben járt el önkényesen magánszemély, melyikben hatósági közeg ; az utóbbiakat ui. a B) csoportba kellene sorolni. Megvesztegetés és ennek kísérlete. Hatóság megtévesztése, félrevezetése. Hamis vád, hamis feljelentés. Fogolyszöktetés, szökés elősegítése. 40 Uo. 135—136. 41 Az anyag bősége miatt a részletes utalásokat elhagyom. A vonatkozó jogszabá­lyokat 1. Szabó 155—165. 42 A bejegyzés pontosan : „rész. kat. köz. szid.", 2260 Fe, Fi. 43 A túszok szedéséről 1. Grate Gusztáv : A forradalmak kora. Magyarország tör­ténete 1918—1920. (Bp. 1935) 133—135; ua. (szerk.): A bolsevizmus Magyarországon (Bp. 1921) 194—196. Szterényi már az őszirózsás forradalom idején túsz volt, uo. 189. — Ezeket az ellenséges beállítottságú műveket csak adatszerűségükben, és így is nagy óvatossággal lehet használni.

Next

/
Thumbnails
Contents