Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Bonis György: Adatok a Budapesti Forradalmi Törvényszék történetéhez / 293–312. o.

Adatok a Budapesti Forradalmi Törvényszék történetéhez 301 törvényszék valóban a proletárdiktatúra ellenségeire sújtott le (a fenti A), B), C) és F) csoportok) valamivel meghaladják az Összes eljárások 36 százalékát. Ha a vádlottak számát vennők figyelembe, az arány (a már említett tömeges büntetőperek folytán) az utóbbiak javára tolódnék el. De még így sem homályosíthatná el azt a tényt, hogy a forradalmi törvényszéknek a rendes büntetőbíróság feladatait is el kellett látnia. Ezt más szóval úgy fejezhetjük ki, hogy —'a katonai személyek cselekményeit kivéve — általános büntető joghatóságot gyakorolt. A mutatókönyv ezen a tanulságon túlmenően betekintést nyújt a törvényszék elbírálása elé került ügyek sokféleségébe. Az új proletárbüntetőjog tényállásait a kormányzótanácsi és népbiztosi rendeletek alapján, illetőleg (a fenti E) csoportnál) a régi Btk. értelemszerű alkalmazásával maga a gyakorlat alakította ki.

40 Amennyire a kötet rövid megjelöléseiből lehetséges volt, igyekeztem összeállítani azokat a cselekményeket, amelyekért a budapesti forradalmi törvényszéken eljárás indult. Ezek a fenti csoportosítás szerint a következők : 41 A) Állam elleni bűncselekmények Ellenforradalmi bűntettek. Néhol közelebbi megjelöléssel is : ellenforradalmi cselekmény, kijelentés, agitáció, röpirat terjesztése, lapterjesztés, ellenforradalomra való szövetség, fehér (vagy nemzeti) zászló kitűzése. Politikai bűntettek ; amennyiben részletezi őket a mutató, ide tartoznak a Tanácsköztársaság (tanácskormány) gyalázása, vezetőinek ócsárlása, forradalmi tanács gyalázása(így!),Vörös Hadsereg elleni vétség, Vörös Hadsereg rágalmazása, sorozóbizottság gyalázása, munkásszázad becsmérlése, részegségben katonai közeg szidalmazása,

42 vörösőrök szidalmazása, vörösőr megsértése, vasútőrségnek ellenszegülés, bizalmi testület megsértése, mai helyzettel való elégedetlenség, levélcsempészés, gyantis levelezés. Ebbe a csoportba sorolták azokat a politikai túszokat is (Balogh Jenő, Hazai Samu, Lánczy Leó, Láng Boldizsár, Polónyi Dezső, Szterényi József, Wekerle Sándor, stb.), akiknek április folyamán történt internálását a mutatókönyvbe bejegyezték.

43 Hűtlenség, kémkedés, árulás. Izgatás, lázítás. Közelebbről: Vörös Hadsereg elleni izgatás, zavargás (szítása), pogromlázítás, zsidóság elleni izgatás. Rémhírterjesztés, álhírek terjesztése, koholt ellenforradalmi hírek terjesztése. Hatóság vagy hatósági közeg elleni erőszak, hatóság működésének (az adott esetben lakásrekvirálásnak) megakadályozása. Önkényes eljárás vagy rendelkezés. Közelebbről: önkényes (jogtalan) rekvirálás, szőnyeg- és bútorösszeírás, beköltözködés, kilakoltatás, házkutatás ; indokolatlan üldözés, zaklatás. A mutatókönyv rövid bejegyzései nem adnak lehetőséget annak megkülönböztetésére, hogy melyik esetben járt el önkényesen magánszemély, melyikben hatósági közeg ; az utóbbiakat ui. a B) csoportba kellene sorolni. Megvesztegetés és ennek kísérlete. Hatóság megtévesztése, félrevezetése. Hamis vád, hamis feljelentés. Fogolyszöktetés, szökés elősegítése. 40 Uo. 135—136. 41 Az anyag bősége miatt a részletes utalásokat elhagyom. A vonatkozó jogszabályokat 1. Szabó 155—165. 42 A bejegyzés pontosan : „rész. kat. köz. szid.", 2260 Fe, Fi. 43 A túszok szedéséről 1. Grate Gusztáv : A forradalmak kora. Magyarország története 1918—1920. (Bp. 1935) 133—135; ua. (szerk.): A bolsevizmus Magyarországon (Bp. 1921) 194—196. Szterényi már az őszirózsás forradalom idején túsz volt, uo. 189. — Ezeket az ellenséges beállítottságú műveket csak adatszerűségükben, és így is nagy óvatossággal lehet használni.