Levéltári Közlemények, 29. (1959)
Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Ort János: Budapest Központi Városigazgatása a Polgári Demokratikus Forradalom és a Tanácsköztársaság idején / 244–292. o.
286 ' Ort János is végzett, a vagyonos árvák és gondnokoltak vagyoni ügyeivel való foglalkozás volt. Az új vezető határozatlan időre félreteszi a vagyonos kiskorúak és gondnokoltak vagyoni ügyeit érintő ügydarabokat s az árvaszék egész működését a proletárgyermekek és vagyontalan árvák szolgálatába állítja. Megállapíthatjuk azonban az árvaszék irataiból, hogy a létfenntartáshoz szükséges gyámpénztári utalványozásokat a rendeletekben megszabott összeghatárokon belül az árvaszék teljesítette. Engel Zsigmond az árvaszék működésének átmeneti rendjére, amíg a proletárdiktatúra az új jogrend részletes szabályait megalkotja,^ 1919. március 31-én a következő elveket állapította meg : a régi rend törvényei jogforrásul nem szolgálnak, jogforrás a Forradalmi Kormányzótanács rendeletei, ennek hiányában az árvaszék a proletárdiktatúra és proletárgyermekek érdekeivel indokolja meg intézkedéseit. Az árvaszék minden határozatát haladéktalanul végrehaj tandónak nyilvánítja, jogorvoslatot az árvaszék határozatai ellen el nem ismer. Az árvaszék kebelében különálló gyermekvédelmi osztály működik, a többi ügyeket árvaszéki ügycsoportok intézik. A gyámpénztári utalványozásokat a vezető és helyettese, majd egy megbízott csoportvezető is végezi. Irattári adatok szerint a régebbi tanácsülések mintájára 3 tagú tanácsülést szerveznek, ahol a csoportok előadói referálják az ügyeket. Az új árvaszék első intézkedései között március hó 29-én az addig kerületi elöljáróságokon kezelt árvatörzskönyvi lapokat kéri be, az új, pontosabb központi nyilvántartás felfektetésére. Az elöljárósági közegek helyett a gyermekek érdekében szükséges helyszíni vizsgálatok elvégzésére védőnőket állít be. Június havi, fel jegyzés szerint a védőnők száma 20 főre emelkedett fel. Az árvaszék a vagyontalan árvák ügyeit felülvizsgálta és gyámjaik jelentései alapján intézkedett a gyermekek tartása, neveltetése iránt. Soronkívül intézte el a hadiárvák, az erkölcsi züllésnek indult vagy menhelyi gyermekeknek ügyeit s más gyermekvédelmi szervekkel szorosan együttműködött. Legnagyobb munkája a házasságon kívül született gyermekek egyenjogúsítására kiadott kormányzótanácsi rendelet végrehajtása volt. Alig másfél hónap alatt június hó elejéig 7000 gyermeknek törvényesítési ügye indult meg az árvaszék előtt. Az ügyek gyors intézésénél végül már az iktatást is mellőzték. Az igazságügyi népbiztos 15 615/1919. sz. rendelete alapján az árvaszék képviselője a törvényesítési és tartási perekben jogosult eljárni s adataink szerint közjegyzők előtti hagyatéki tárgyalásoknál az árvaszék képviselői teljes gyámhatósági hatáskörrel megbízva intézkedtek. A főváros árvaszéke a gyermekvédelem háború utáni válságos időszakában a legjobban rászorulóknak ügyében gyors és igen nagy munkát végzett el. A régi árvaszék alkalmazottainak létszáma 80 fő körül volt s a Tanácsköztársaság idején új munkaerőinek száma 49-re emelkedett. Ugyanakkor 30 régi dolgozó leváltására s több ügyészségi és más hivatali dolgozó árvaszéki áthelyezésére találtunk adatokat. 191 A fővárosi árvaszék egész működése az új forradalmi jogrend kialakulásának is példája. Figyelmet érdemelnek Engel Zsigmond árvaszéki vezető. 191 Bp. főv. Levéltár. Főv. tanácsi iratok I. 102 593/1919. sz.