Levéltári Közlemények, 29. (1959)
Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Ort János: Budapest Központi Városigazgatása a Polgári Demokratikus Forradalom és a Tanácsköztársaság idején / 244–292. o.
Budapest központi városigazgatása a polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság idején "275 A volt községi iskolák tanítóinak (tanárainak) illetményével együtt a volt felekezeti és magániskolák tanítóinak illetményügyeit a központi művelődési osztály intézi. Utóbbiak illetményét a közoktatásügyi népbiztosság a főváros tanácsának utalványozza. 107 A tanítóalkalmazottak illetményeiről szóló XCI. sz. kormányzótanácsi rendelet végrehajtásáról a közoktatásügyi népbiztosság június hó 26-án intézkedik. A fővárosi tanácsi, előkészítő munkálatok július hó első felében indultak meg. 108 Az állami tanítók státusrendezési előlegben részesültek, a volt községi, felekezeti és magániskolái tanítók illetményrendezésénél szükséges többletkiadásra a közoktatásügyi népbiztosság 5 és fél milliót utalt ki a fővárosi tanácsnak. 109 Az oktatás a fővárosi iskolákban április hó 10-én indult meg és a főváros népbiztossága a tandíjszedést a főváros összes iskoláiban eltörölte. 110 Az oktatás átszervezésére a közoktatásügyi népbiztosság rendeletei nyomán a központi művelődési osztály a főváros hivatalos lapjában a következő rendelkezéseket adta ki. A tanítás anyagából a proletárdiktatúra szelleme szerint feleslegessé vált anyagot elhagyni rendeli. Majd a főigazgatóságok és tanfelügyelőség megszűnése után a szakfelügyelet ellátására pedagógusokból iskolalátogatókat nevez ki. Az iskolai oktatásban fontos szlerepe van a főváros pedagógiai szemináriumának,, polgári iskolai mintatanításain az érdekelt szaktanítók megjelenni tartoznak. A jövő 1919/1920. tanévre a tanítást minden iskolában a munkaiskola szellemében kívánják megvalósítani. Minden iskola mellett papír, fa, fém munkaműhely felállítását tervezik, a műhelyvezető pedagógusok részére tanfolyamokat szerveznek és már április 23-án számba veszik a kosárfonáshoz, pipere és pamutmunkákhoz értő tanítókat. Végül a gazdasági iskolákban a méhészetet kívánják önálló tárgyként bevezetni. Az elemi iskolai tanítók továbbképzésére május 7-ón a pedagógiai szemináriumban indult tanfolyam. Majd a közoktatásügyi népbiztosság az összes óvónő, elemi-, közép- és szakiskolai tanító részére július—augusztus hóban politikai és pedagógiai átképző tanfolyamokat szervez. 111 A politikai-szociális kurzus július hóban kezdődik s tervek szerint akik a nyári július—augusztus havi kurzuson nem vesznek részt, azok részére szeptember hóban új kurzust indítanak meg. Az 1919/1820. iskolai évben pedig a pedagógiai szeminárium állandó továbbképző tanfolyamait szélesebb keretekben tervezték megindítaniA gyermekvédelem terén nagy jelentőségű iskolai gyámság intézményét a főváros még a Tanácsköztársaság előtt alapította és a gyámi tennivalókat végző pedagógusok részére tanfolyamokat szervez. 112 A Kormányzótanács április 25-én kelt LXXI. sz* rendelete a főváros szervezése nyomán rendszeresíti a gyámi állásokat ; irányításukat a művelődési osztály fennhatósága alatt működő központ látja el. A fővárosi központ már március hóban megkezdte működését, s később az iskolai gyámok részére újabb tanfolyam indult meg. Az óvodások, iskolásgyermekek fürdetését a gyermekvédelmi központ irányítja. A kisdedóvók felszereléséről, javításáról a művelődési osztály intézkedik. A napközi otthonokban szedett díjakat is eltörlik, minden proletárgyermek ingyenes ellátásban részesül. Az óvodák (játékiskolák) gyermekei ellátásáról, szórakoz atásáról a főváros hivatalos lapjában közzétett számos rendelet tanúskodik. A játékiskolák pénzügyeit á körzeti elemi iskola intézi. A napközi otthonok foglalkoztatási munkáját az ügyosztály vezetőinek körlevelei írták elő. S végül megemlítendő, hogy a gyermekek orvosi ellátását az iskolai orvosi intézmény felállításáig a kerületi orvosok végezték. 113 A gyermekek üdültetését pedig a közoktatásügyi népbiztosság által felállított Országos Gyermeküdülési Hivatal a tanácsi szervekkel együttműködve intézte. Az iskolánkívüli művelődési munkát Budapesten a kerületi tanácsok végezték, a munka díjainak fedezését a központi művelődési osztály látta el. 114 A művelődési munkában a kerületi tanácsok az iskolák tanárait vették igénybe. Budapesten a közoktatásügyi népbiztosság a szakszervezetek bevonásával munkás107 Bp. főv. Levéltár. Főv. tanácsi iratok 93 718/1919. VII. sz. 108 Bp. főv. Levéltár. Főv. tanácsi iratok VII. 5245/1919. sz. 109 Bp. főv. Levéltár. Főv. tanácsi iratok VII. 6777/1919., VII. 4840/1919. sz. 110 Főv. Közlöny 1919. 406. 1. 111 Bp. főv. Levéltár. Főv. tanácsi iratok VII. 4835/1919. sz. 112 Főv. Közlöny 1919. 133. 1. 113 Bp. főv. Levéltár. Főv. tanácsi iratok VII. 90 772/1919. sz. 114 Bp. főv. Levéltár. Főv. tanácsi iratok 79 922/1919., 80 404/1919; VII. sz. 3 8*