Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Ort János: Budapest Központi Városigazgatása a Polgári Demokratikus Forradalom és a Tanácsköztársaság idején / 244–292. o.

Budapest központi városigazgatása a polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság idején 255előadások hallgatásának kötelezővé tétele. Az alkalmazottak helyzetének javítására a korábbi beszerzési előlegeknek levonását felfüggesztve a minimális fizetéseket emeli és az üzemi dolgozók munka-bérviszonyai rendezésének előkészítését megkezdi. A fővárosi üzemek alkalmazottainak illetményeit kollektív szerződések szabályozták, s a legkisebb munkabéreket a népbiztosság a közigazgatási alkalmazottakhoz hasonlóan állapította meg. A közigazgatásnak a dolgozó nép szolgálatába állítását a következő fővárosi népbiztossági rendeletek szolgálták : a hivatalokban elsősorban a proletárság ügyeinek soronkívüli elintézése ; útbaigazító — tanácsadó — panaszirodák felállítása a proletárok ügyének támogatására ; a házasságkötés egyszerűsítésére a felmentés megadása jogkörének az anyakönyvi hivatalok hatáskörébe utalása. Az oktatásügy-gyermekvédelem fejlesztését szolgáló rendeletek; az oktatás ingyenessé tétele ; a tandíjszedés megszüntetése a főváros iskoláiban ; az iskolás és óvódásgyermekek ingyenes fürdetésének megindítása, s más gyermekvédelmi intézkedések meghozása. A nópbiztossági községesítések, köztulajdonba vételek a következők voltak : Az összes Dunafürdőknek, majd az összes főváros területén levő fürdőknek a főváros birtokába vétele. Az összes zárt magánkerteknek és játszótérnek alkalmas telkeknek a dolgozók üdülésére átadása. A Margitszigetnek a nép számára díjtalan megnyitása ; a sétányokon kiállított székek utáni díjszedési jog bérletének megszüntetése, a székek birtokba-vétele és a dolgozók üdülésére ingyenes átengedése. Négy egyesületi menhelynek fővárosi kezelésbe vétele. A felekezeti stb. temetőknek fővárosi tulajdonba vétele. A temetkezési vállalatok s egyesületek felszerelésének a Czéh-féle koporsógyárral együtt községi kezelésbe vétele. Külön megemlítjük, hogy a Forradalmi Kormányzótanács rendeleteit végrehajtva a főváros népbiztossága a helyi vagy országos intézmények működését minden lehetséges módon támogatta.

33 A népbiztosság további rendeletei a dolgozó nép egészségügyét (kórházi külön szoba-rendszer megszüntetése, az új kórházvezetés megvalósítása, az egyházi rendekbe tartozó ápolók felváltása,) a külső kerületek közlekedés megjavítását, a közélelmezés előmozdítását (a főváros arra alkalmas területeinek megművelésével) szolgálták. Végül az üzemi munkástanácsokra támaszkodva a sok gátló körülmény elhárításával biztosította a közüzemek termelésének fenntartását. A főváros népbiztossága ezt a hivatalos elnevezését a Kormányzótanács XX. sz. rendeletének kiadása után is megtartotta. Működését öszszegezve elsősorban azt állapítjuk meg, hogy a Tanácsköztársaság előtt felmerült várospolitikai követeléseket maradéktalanul megvalósította és a városigazgatást új feladatainak megoldására mozgósította. Működését elősegítette a budapesti munkástanácsok támogatása, melyeknek küldöttei az alkotmánytervezetet megvitató tanácskozáson határozták el a népbiztossággal való kapcsolataiknak megerősítését.

34 Az egyes városigazgatási ágazatokban felsorolt eredmények csak az ágazatok helyzetének gondos felmérésével értékelhetők. Rá kell mutatnunk a népbiztosság működésének fő fogyatékosságára, ami abban volt — amint később megmutatkozott —, hogy a központi igazgatás szerveit a forradalmi munkásság képviselőivel kellő mértókig nem erősítette meg. Ebben is elsősorban a szociáldemokrata vezetés alatt álló szakszervezeteknek befolyását és a szakigazgatás szempontjainak a politikai szempontok fölé helyezését kell látnunk. A főváros népbiztosságától mégsem tagadhatjuk meg a fór33 A felsorolt rendeletek a Főv. Közlöny és folytatása: Bp. Népbiztossága Hiv. Közlönye 12—14. számában közöltettek. 34 Vö. Népszava 1919. ápr. 1. sz.