Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - A Magyar Tanácsköztársaság történeti forrásai a magyar állami levéltárban - A Magyar Tanácsköztársaság történeteinek forrásai a Központi Gazdasági Levéltárban / 180–216. o.

200 A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a Központi Gazdasági Levéltárban 1. Mezőgazdasági termelőszövetkezetek alapszabályai. — 2. Az OKH szerepe a termelőszövetkezeteket illetően. — 3. Javaslat az Osztrák-Magyar Bank bankjegyeinek bevonására és kicserélésére. — 4. Feljegyzés a Tanácsköztársaság pénz- és hitelügyi szervezetéről. — 5. A Pénzintézeti Központ és az OKH feladatkörének elhatárolása. — 6. Azonnali teendők az OKH átszervezésére. — 7. Vidéki hitelszövetkezetek átszervezése. — 8. Tervezet a kosárfonóipar termelőszövetkezeti megszervezéséről. — 9. Javaslat az OKH 2400 hitelszövetkezetének felhasználásáról a Tanácsköztársaságban. — 10. Tervezet az OKH-nak a mezőgazdasági és ipari termelőszövetkezetek pénzügyi vezetésébe történő bekapcsolására. — 11. Az OKH feladatkörének ismertetése. — 12. Az OKH kisipari termelőszövetkezeteinek foglalkoztatására ajánlattétel a népjóléti intézmények ruha és lábbeli szükségletének ellátására. — 13. Önálló gazdák és kisiparosok hitelszükségletének egységes megszervezésére vonatkozó rendelettervezet.— 14. A Pénzügyi Népbiztosság rendelettervezete a részletfizetéses bútorakció ügyében. — 15. Az OKH helyére Országos Gazdasági Szövetkezet szervezésének a tervezete. — 16. Az OKH átszervezésére vonatkozó javaslat. Sok visszatekintő adatot tartalmaznak az állagban elhelyezett fegyelmi ügyek iratai. Az 1919. augusztus 29-i igazgatósági ülés határozata indítja meg a fegyelmi vizsgálatok hosszú sorozatát a Tanácsköztársaság ideje alatt az intézet élén állott alkalmazottak, a bizalmi testület és munkástanács tagjai ellen. De az iratok szerint a fegyelmi vizsgálat elrendelésére elegendő ok volt az is, ha valaki „túlzottan kereste a politikai megbízottakkal az érintkezést", „osztályvezetője megkerülésével referált a megbízottaknak", ,,a Tanácsköztársaság sorozási rendeletét mereven hajtotta végre", „a bizalmi testületben a kommunista elemekkel szövetkezett", „a május elsejei felvonuláson, szereplése feltűnő volt", „valamelyik népbiztossal ismeretségben volt". Vizsgálat indult az egyik ellenőr ellen azért is, mert a budapesti református egyházi direktórium megszervezésében részt vett. Az intézet belső életéről adnak tájékoztatást a bizalmi és főbizalmi testület ülési jegyzőkönyvei. Az első 1919. április 5-én, az utolsó június 11-én kelt. A bizalmi testületek nemcsak személyzeti ügyekkel foglalkoztak, hanem a munkástanács megalakulásáig annak funkcióját is végezték. C) Pénzintézetek 37. Osztrák-Magyar Barik Budapesti FŐintézete A Tanácsköztársaság az intézetet a hatalomátvétel után azonnal köztulajdonba vette, a kormánybiztos, helyettes kormányzó és a magyar főtanács tagjainak működését felfüggesztette. A Tanácsköztársaság rendelkezésére a végleges likvidálásig a budapesti főintézet önálló magyar jegybank lett. A Forradalmi Kormányzótanács Lengyel Gyula népbiztost nevezte ki bankkormányzónak, aki a váltóleszámítolást, lombard ós jelzálogkölcsönök folyósítását azonnal beszüntette, a/ hadikölcsönpénztár működését pedig felfüggesztette. Ügyviteli iratok 1919. — 1 csomó irat Figyelemre méltóak a vidéki fiókintézetek jelentései. A kecskeméti és sátoraljaújhelyi fiók március 26-án beszámol a szocializálás végrehajtásáról. A békéscsabai fiók július 1-ón és augusztus 1-én jelent a Tanácsköztársaság