Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - A Magyar Tanácsköztársaság történeti forrásai a magyar állami levéltárban - A Magyar Tanácsköztársaság történeteinek forrásai a Központi Gazdasági Levéltárban / 180–216. o.

184 A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a Központi Gazdasági Levéltárban tartalmazzák. A visszatekintő iratok egyfelől a vállalatok Tanácsköztársaság alatti termelési ós üzleteredményeire, másfelől személyi kérdésekre, legfőképpen a proletárdiktatúra bukása után indított és lefolytatott fegyelmi ügyekre vonatkoznak. A szövetkezeteknek és pénzintézeteknek megmaradt 1919-es vonatkozású iratanyaga jelentős forrásértékkel bír. Különösen az Országos Központi Hitelszövetkezet, a Pénzintézeti Központ és az Osztrák-Magyar Bank budapesti főintézetének iratai adnak sok adatot a Tanácsköztársaság pénzintézeti politikájára. * Az ismertetés a tanácsköztársasági vonatkozású iratanyaggal rendelkező üzemeket és vállalatokat iparágak szerint csoportosítva sorolja fel, a Tanácsköztársaság idején viselt nevük alatt. Az üzemek és vállalatok iratanyagában azonban azok tanácsköztársasági szervei (Munkástanács, termelési megbízott stb.) által létrehozott iratanyag sehol sem maradt meg önálló irattári csoportban. A restaurált tőkés rendszer idején túlnyomó részüket kiselejtezték, a megmaradt néhány darabot pedig a tőkés szervezésnek megfelelően kialakult iratsorozatokba osztották be. Amennyiben nem tanácsköztársasági szerv iratairól van szó, azt a legtöbb esetben az idézett iratanyagnak a Tanácsköztársaság hónapjain messze túlnyúló időhatára mutatja. Az ismertetés rövid, a termelési profil és üzletág megnevezését minden esetben tartalmazó hivataltörténeti jellemzést ad. A tematikai ismertetés a csaknem minden fondban előforduló és csekély forrásértékét képviselő könyvelési jellegű adatokat figyelmen kívül hagyja. A) Ipari üzemek és vállalatok I. BÁNYAIPAB 1. Alumíniumérc Bánya és Ipar Részvénytársaság Az 1916-ban alakult részvénytársaság feladatköre alumíniumércbányák feltárása, belföldön és külföldön zárt kutatmányok megszerzése volt. Gánt-i (Fejér vármegye) bányatelepén bauxitot termelt. Vezetés iratai 1919. április—1920. december. — 2 csomó irat Gábor Béla igazgató után maradt iratok közötti, a Szociális Termelés Népbiztossága részére készített 1919. április 9-i jelentés a vállalat bányáinak és üzemeinek elhelyezéséről, a munkások fizetéséről és anyagbeszerzési kérdésekről tartalmaz adatokat. Az 1919. október 15-i igazgatósági ülési jegyzőkönyv a Tanácsköztársaság alatti eseményekkel és a vállalat román megszállás alá került üzemeinek helyzetével, az 1920. december 13-i pedig a barátkai üzem proletárdiktatúra alatti működésével foglalkozik. 2. Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat 1891-ben alakult. 1897-ben a tatai gróf Eszterbázy-birtok szénjogát, 1898-ban az esztergomi szénbányaterületet szerezte meg. Szénbányái, brikettgyára, cement-, mész-, karbid- és fakitermelő üzeme volt. Jelentős érdekeltségi vállalatokkal rendelkezett a szénbányászatban, a palack-, cserép-, tégla-, porcellán-, mész- és cementiparban.