Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - A Magyar Tanácsköztársaság történeti forrásai a magyar állami levéltárban - A Magyar Tanácsköztársaság történeteinek forrásai a Hadtörténelmi Levéltárban / 169–179. o.

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a Hadtörténelmi Levéltárban 173 és más szállítási ügyekkel, a 14. osztály, mely a hadihaj ózással, a 37. osztály, mely a léghajózással, továbbá a 61. osztály, mely a távíró és távbeszélő ügyekkel foglalkozott. A 11., 14., 37., 61. osztályok ügyköréből kivették mindazon ügyeket, amelyek nem a kész egységek alkalmazására vonatkoztak. Ezeket külön megbízott intézte mint csoportfőnök. Az április 9-én kiadott kiegészítő rendelet a 63. osztály helyét is a B. főcsoportban jelölte meg. Az osztály a hajón való szállítási ügyekkel foglalkozott. ö. főcsoport 1. Kilátási csoport: Rokkantak, árvák, özvegyek ügyei, továbbá a nyugdíjak folyósítása. — A 34. osztályt, mely ebbe a csoportba tartozott s a katonai jóléti ügyekkel foglalkozott, felszámolták. 2. Pénzügyi csoport: Illetéki ügyek, szómellénőrzés, költségvetési ügyek, szakszámvevőség. 3. Hadifogoly csoport: Saját és ellenséges hadifoglyok ügyei. 4. Munkásügyi csoport: (Közvetlenül Haubrich József népbiztoshoz tartozott.) A gyári munkásszázadok szervezése, nyilvántartása, kiképzése, személyi ügyei, a Magyarországon tartózkodó szerb hadifogoly munkások és a munkásotthonok ügyei. — Foglalkozott ezenkívül a katonai üzemek összes ügyeivel, katonai parancsnokságoknál, intézeteknél foglalkoztatott munkások ügyeivel, a női munkaerő kérdésével. A Hadügyi Népbiztosság többi szerve április 14-ig, illetve 19-ig a régi szervezésben folytatta munkáját. Ekkor két főcsoportot állítottak fel és az összes többi osztályt, illetve csoportot, ezeknek rendelték alá. A katonai szükségletek biztosítása és a közös javak liquidációja főcsoport 1. Anyagbeszerzési csoport: Katonai készletek, szükségletek számbavétele, nyilvántartása és a hadsereg részére szükséges összes felszerelési cikkek beszerzése. 2. Katonai gyári- és javítóüzemek csoportja : A hadsereg szükségleteinek kielégítésére berendezett, vagy e célra átvett (vagy jövőben átvételre kerülő) gyárak termelésének irányítása. — Közreműködés ezen üzemek termelési biztosainak kinevezésénél. •— A katonai szükségletek legracionálisabb gyári termelésének biztosítása. Együttműködve a Szociális Termelés Népbiztosságával.) — Az összes katonai javítóműhelyek felügyelete, irányítása és racionális működésük (irányítása) biztosítása. (Kivéve a hadosztályok kezelésében levő rendszeresített műhelyeket.) 3. Katonai anyaggyűjtők csoportja : A meglevő anyaggyűjtő állomások, anyagmegóvó intézetek és raktárak főfelügyelete. 4. Közös javak liquidációja csoport.- Az Osztrák-Magyar Monarchia idején keletkezett közös javak, anyagok, ingatlanok, alapok stb. számbavétele, nyilvántartása és hazaszállítása. A liquidáció összes nemzetközi ügyei, az anyagok megszerzése ügyében ' tárgyalások megindítás és vezetése. — Szerződések előkészítése és végrehajtásuk ellenőrzése.—• A függőben levő közős megrendelések lebonyolítása. Bécsi kirendeltségek, bizottságok kiküldése és azok összes ügyei. — Közreműködés az anyagbeszerzésnél és a katonai,gyári, valamint javítóüzemek ügyvitelénél. Közigazgatási főcsoport 1. Elnöki csoport: Központi igazgatás, polgári személyi ügyek, könyvtár és az eddigi polgári osztályoknál szükséges további szervezés. Dologi szükségletek, szerződések, elhelyezés, berendezés, nyomda, kisebb jóléti ügyek, statisztika, a munkásügyi panaszbizottság felszámolás alatt álló ügyei, nemzetközi ügyek, visszaélések, téves besorozások, sajtóügyek, sajtóközlemények közzététele, a „Vörös Katona" hivatalos lap szerkesztése, panaszok, kérelmek, eligazítás. 2. Közigazgatási csoport: Alapítványok ügyei. Közigazgatási és jogi ügyek. Katonai iskolák ügyei, hadisegélyezés, elvi és irányítási ügyek, hadiszolgáltatás, térítés, kárpótlás. A 20. és 22. osztályok (kedvezményi és mezőgazdasági ügyek) ügykörükkel együtt megszűntek. Május és június folyamán még több rendeletet bocsátott ki a Hadügyi Népbiztosság, amelyek módosították a szervezeti felépítést, azonban lényegbevágó változást már nem eredményeztek.