Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - A Magyar Tanácsköztársaság történeti forrásai a magyar állami levéltárban - A Magyar Tanácsköztársaság történeteinek forrásai aTerületi Állami Levéltárban / 49–168. o.

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban köztársasági vonatkozású adatot tartalmaz a megyei ügyészség, a főispán, az alispán, a polgármester, a járások főszolgabíróinak, valamint egyes szerze­tesrendeknek az iratanyaga. Külön gyűjteményt képez a megyei ügyészség, mint vádhatóság által a kommunisták ellen indított perek egy kiemelt csomója. A Levéltár iratanyaga alapján ez ideig nem jelent meg publikáció. U) VESZPRÉMI ÁLLAMI LEVÉLTÁR I. Veszprém varmegyei Munkás-, Katona- és Paraszttanács iratai. — Április 19—augusz­tus 6. — 1 kötet segédkönyv (iktató). A megye területén keletkezett tanácsköztársasági iratanyag csaknem teljes egészében elpusztult. A Levéltár megőrzésébe csak a fent említett iktatókönyv került. Ennek alapján csak igen hiányosan lehet képet al­kotni a Tanácsköztársaság Veszprém megyei történetéről. A tájékozódás­hoz felhasználható az Esztergomi ós Székesfehérvári Állami Levéltár meg­őrzésébe került egyes Veszprém megyei községek, illetve üzemek irat­anyaga. Ezek iratait összeállításunk az illető Állami Levéltár egyéb fond­jaival együtt ismerteti. V) ZALAEGERSZEGI ÁLLAMI LEVÉLTÁR I. 1. Zala vármegye alispánjának iratai. — Március—augusztus. — 5 csomó irat. 2. Zala vármegyei járások Munkás-, Katona- és Földművestanácsok iratai a járási főszolgabírók resisztratúráiban. — Március—augusztus. — 4 csomó irat + 1 kötet segédkönyv (mutató). II. .1. Zalaegerszeg városi Munkás-, Paraszt- és Katonatanács Közigazgatási Hivatalá­nak iratai a polgármesteri regisztratúrában. — Március—augusztus. — 6 csomó ' irat. *2. Zala vármegyei községek Munkás-, Katona- és Földművestanácsainak iratai a körjegyzőségi regisztratúrákban, illetve a községi képviselőtestületi jegyzőkönyvek köteteiben. •—• Március—-július. V. Nagykapornaki Termelőszövetkezet iratai a nagykapornak! apátság fondjában. — Március—augusztus. — 1 csomó irat. VI. 1. Nagykanizsai Katolikus Gimnázium iratai. — Március—augusztus. •— 1 csomó irat. 2. Hírlapok gyűjteménye. — Március—augusztus. Nagykanizsán — ahol a munkásmozgalom jelentékeny múltra tekinthet vissza —­191S őszén jól működő szociáldemokrata pártszervezet volt, amely hamarosan létrehozta a munkástanácsot is. Március 12-én Nagykanizsán meglehetősen népes kommunista szervező gyűlést tartottak, s ez a környező községekben is éreztette hatását. A munkástanács március 23-án háromtagú direktóriumot választott ; március 25-én a választást megerősítette a Munkás-, Katona- és Földmíves tanács együttes ülése. A megerősített direktórium március 28-án új beosztást szervezett a városházán. A három „népbiztos" mindegyike egy-egy ügyosztály élére került. Az egyes ügyosztályok a következő ügyeket intézték : I. ügyosztály a politikai, közellátási és szocializálási ügyeket, a II. a termelési és ezen belül a mezőgazdasági, ipari, városfejlesztési, városgazdálkodási ügyeket, a III- az ad­minisztratív és szociális és ezen belül az egészségügyi, lakásügyi, szegényügyi, gyámügyi, kérdéseket. Az adminisztratív munkát a régi tisztviselők végezték. Március 29-én meg­kezdte működését négy csoporttal a munkástanács által választott munkaügyi és építési bizottság, s annak irányítása alatt, az újonnan létesített hivatal is. Zalaegerszegen ezzel szemben kisszámú volt a munkásság. Már korábban is volt ugyan baloldali mozgalom, de nem volt megfelelő forradalmi vezérkara. Január elején megalakult a munkástanács, s január 26-án „összmunkás értekezletet' is tartottak.

Next

/
Thumbnails
Contents