Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - A Magyar Tanácsköztársaság történeti forrásai a magyar állami levéltárban - A Magyar Tanácsköztársaság történeteinek forrásai aTerületi Állami Levéltárban / 49–168. o.

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban 15íT 2. Kőszegi Postahivatal iratai. — Március—augusztus. — 1 kötet (körözvények)3. Szentgotthárdi Kaszagyár iratai. — Július—augusztus. — 1 csomó irat. 4. Sárvári Cukorgyár iratai. — Március—augusztus. VI. 1. Szombathelyi Faludi Ferenc Gimnázium iratai. — Április 4—augusztus 5. — % csomó irat. 2. Horváth Boldizsár Kereskedelmi Fiúiskola iratai. — Április—augusztus. — V

2 csomó irat. 3- Szombathelyi Községi Polgári Leányiskola iratai. — Március 22—július 20. — 1 csomó irat. 4. Vépi Ipartársulat jegyzőkönyve. — Március—augusztus. — 1 kötet irat. 5. Vasvári Domonkosrendi férfiszerzet iratai. — Június. — V

2 csomó irat. 6. Vas vármegyei, tanácsköztársasági vonatkozású nyomtatványok és pecsétek gyűjteménye. — Március—augusztus. — 1 csomó irat -f- 1 doboz. VII. * Vas vármegye közigazgatási, igazságszolgáltatási stb. szerveinek a Tanácsköztársaságra visszatekintő iratai. 1919. március 22-én éjszaka a Tanácsköztársaság kikiáltásának hírére Vas megyében is átvette a hatalmat a munkásság által megválasztott négytagú direktórium ; egyúttal megszűnt a kormánybiztosi hivatal, de a kormánybiztos a Munkás-, Katona- és Földműves Tanács elnöke lett. Az ideiglenes működési szabályzat értelmében a tanács havonként, az intézőbizottság pedig hetenként ülésezett. Március 23-án tartott első ülésén a munkástanács kijelölte azokat a politikai. megbízottakat, akik a főszolgabírói hivatalok államhatalmi ellenőrzésére hivatottak. A tanács, megalakulása után először április 2-án számolt be tevékenységéről. Megállapította, hogy az összes járási székhelyeken és Szombathelyen megalakultak az ideiglenes munkástanácsok, melyek a járási politikai megbízott irányítása alatt működnek s első feladatuknak tekintik a tanács választások előkészítését. A jegyzőségek ellenőrzésére minden községbe bizalmi férfiak küldettek ki, szocializálták a pénzintézeteket, megkezdődött az ipari üzemek köztulajdonba vételének folyamata, megtörtént az egyházi vagyon zár alá vétele, a kastélyokban található műkincsek lefoglalása, intézkedés történt a mezőgazdasági gépek összeírása iránt s végül a megyei intéző bizottság egy öttagú bizottságot küldött ki a nyomdák államosítására. Április 8—9-én megtörténtek a tanácsválasztások, s ez után, április 12-én megalakultak a járási munkástanácsok. A megyei tanács április 15-én tartotta alakuló ülését Szombathelyen, amikor megválasztotta saját intézőbizottságát. Ennek tagjai a korábbival, azonosak voltak, mindössze egy budapesti kiküldöttel bővült a korábbihoz viszonyítva a létszám. A megyei tanács a választások után, április 23-án tartott ülésén megbízta az intézőbizottságot — azon keresztül az intézőbizottság elnökségét (köznyelven : direktóriumot) —

; a helyi igazgatás átszervezésével. Az államigazgatás közigazgatási feladatainál! járási fokú végrehajtó szerve — a járási intézőbizottság irányítása alatt — továbbra is a főszolgabíró maradt, bár a nevét megváltoztatták. Külön érdeklődésre tarthat számot a megyében kialakított nemzetiségi önkormányzat- és hivatalszervezet. A vendvidék, vagyis a muraszombati járás, 1919 márciusában megalakította a járási munkástanácsot és annak intézőbizottságát, amely 1919 május folyamán mozgalmat kezdeményezett Magyarországtól való elszakadása érdekében. Az elnök Grácba távozott, ahol osztrák és jugoszláv megbízottakkal tárgyalt, majd hazatérése után rábírta a munkástanács tagjait arra, hogy járuljanak hozzá az elszakadáshoz. 1919 júniusában, mintegy háromheti önállóság után, a Vörös Hadsereg felszámolta ezt az ellenforradalmi jellegű szervezkedést. A volt elnök megszökött s az újonnan szervezett munkástanács a magyar állam keretein belül folytatta működését. E helyi kísérlet mellett, melynek ellenforradalmi és reakciós jellege az akkori, viszonyok között határozottan kifejezésre jutott, sokkal jelentősebb volt a németlakta járásoknak önálló kerületté — Gau-á — történt szervezése. A Gau-ba Vas megyéből a kőszegi, szombathelyi, felsőőri, németújvári járások tartoztak. A Tanácsköztársaság rendelete értelmében önálló kerületté alakult németség Kerületi Tanácsának alakuló. ülése 1919. május 20-án Sopronban zajlott le, amelyre mind a négy Vas megyei járás három-három tagot küldött az Intézőbizottság tagjai közül. A Gaurat egy tíz főből álló. Intézőbizottságot választott, melybe minden kerület egy-egy küldöttje került. A Gaurat ügyintézése öt osztályra tagolódott: Verwaltungs (Kormányzati), Unterrichts (Művelődésügyi), Finanz (Pénzügyi), Kriegs (Hadi) és Polizei (Bendészeti) ügyosztályra. *