Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - A Magyar Tanácsköztársaság történeti forrásai a magyar állami levéltárban - A Magyar Tanácsköztársaság történeteinek forrásai aTerületi Állami Levéltárban / 49–168. o.

156 A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban fenn, holott maga a hivatal már korábban megszűnt. Április 25 után egyébként kizárólag május 2. és május 3. időpontból találunk bejegyzést. Főleg közigazgatási, közegészségügyi, iparhatósági és élelmiszerellátással kapcsolatos iratok keletkeztek az alispáni hivatal működése során. 2. —- Jász-N agykun-Szolnok vármegye Direktóriumának működése során 2190 alapszám jött létre. A fondban, annak ellenére, hogy selejtezés nem volt, kisebb hiányok fordulnak elő. A Direktórium az alispáni hivatalt április 25-ig tartotta fenn. Április végén a megye vezetését közvetlenül a munkástanács intézőbizottsága vette kezébe, s az alispáni hivatalt csupán mint egy ügyosztályát tartotta fenn. Április 26-tól az iktatást is külön vezették s a kiadmányokat a Direktórium (mint az intézőbizottság elnökségének vezetője)

1 vagy helyettese írta alá. Április 24-én megalakult a Direktórium művelődési osztálya, amely első intézkedésében hasonlóképpen a művelődési osztályok megszervezésére utasította a városi, járási és községi tanácsokat. A Vörös Hadsereg és a Direktórium kapcsolatát a szolnoki állomásparancsnoksághoz delegált direktóriumi tag képviselte. Az általános ügyeken kívül főleg a közellátás biztosítására ós megszervezésére, (élelmiszerek zárolására és szétosztására), közegészségügyekre, kulturális és szociális ügyekre találunk adatokat a fondban. Kisebb számú irata található a Vörös Hadseregre és a Vörös Örségre vonatkozólag is. 3. — Jász-N agykun-Szolnok vármegyei járások Munkás-, Katona- és Paraszttanácsainak iratai. A Jászsági Alsó járásban március 21—április 7. között járási tanács nem működött, viszont külön-külön megbízott látta el a járási, közigazgatási ügyek vezetésének és a politikai ügyek irányításának feladatát. Az ez idő alatt keletkezett iratok pénzintézetek lefoglalásával, munkaalkalmak biztosításával, az adóhátralékok összeírásával, nyersfa-készletek lefoglalásával, malmok felügyelet alá helyezésével, az élelmezés biztosításával kapcsolatosak. A járási tanácsot április 7-én választották meg. A tanács intézőbizottságát június 9-én választotta meg a tanács tagsága. Az iratok főleg közigazgatásra, szocializálásra, fegyveres testületekre, közellátásra, egyesületekre, háztartási ügyekre, kulturális ós szociális ügyekre vonatkoznak. A Tiszai Felső járási szolgabíró iratai április 17. és április 22. közötti időből maradtak fenn. A szolgabíró a politikai megbízott ellenőrzése alatt állott. Az iratok tehát a járási tanács termékenységét tükrözik. II. 1. —Kisújszállás város Munkás-, Paraszt- és Katonatanácsának iratai a polgármesteri regisztrat árában. Az iratokat tárgyi csoportoknak megfelelő kútfős rendszerbén kezelték. A kútfőkön belül hátrakapcsolós alapszám érvényesül, ami miatt előfordul, hogy tanácsköztársasági vonatkozású iratokat korábbi években találunk meg. A tanács március 23-án alakult meg hármas összetételben : a munkástanács 11, a paraszttanács 23, a katonatanács 5 tagból állt. Az ügyek vitelére hattagú intézőbizottságot választottak. Az áprilisi választások után nemsokára bekövetkezett a román megszállás, amely visszaállította a régi rendszert. Az. iratanyag általános közigazgatási ügyekkel kapcsolatos. 2. — Túrkeve város Munkás-, Paraszt- és Katonatanácsának iratait a polgármesteri regisztratúrában, eredetileg az iktatószámok növekvő rendjében helyezték el. A későbbiek során felbontották ezt a rendszert és tárgyi csoportokat alakítottak ki. A tanács március 21-én alakult meg, egyben 3 tagú Direktóriu-