Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - A Magyar Tanácsköztársaság történeti forrásai a magyar állami levéltárban - A Magyar Tanácsköztársaság történeteinek forrásai aTerületi Állami Levéltárban / 49–168. o.

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban 151 fordultak a községi tanácsok elleni panaszokkal. Ugyancsak a szakosztály foglalkozott a községek és járások alkalmazottainak személyi ügyeivel. Fel­ügyeletet gyakorolt a megyei árvaszék felett. Ugyancsak neki tett jelentést a tovább működő Állam építészeti Hivatal is. Intézkedett panaszügyekben. Gondoskodott a népbiztosok hivatalos idejének betartásáról, határozott a fehérvári vásár megtartása, kisközségek nagyközséggé való alakulása ügyében. Nemzetiségi vidékeken a hirdetményeket a nemzetiség anyanyelvén is ki­függesztette. ­A II. szakosztály igazságügyi vonatkozású kérdésekkel foglalkozott. Elsősorban szervezeti kérdésekben intézkedett, messzemenően együttmű­ködve a Forradalmi Törvényszékkel. A felsőbb kormányszervek minden lényeges igazságügyi kérdésben kikérték a Direktórium véleményét, ezenkívül tájékoztatták a szervezeti változásokról. A szakosztály véleményt adott a forradalmi törvényszékek személyi ügyeiben. Javaslatára a régi ügyek likvi­dálására a biztosok mellé kinevezett az Igazságügyi Népbiztosság egy második vádbiztost is. A kinevezésre vonatkozó értesítést a szakosztály kapta kézhez és juttatta el a Forradalmi Törvényszékhez. Biztosította, hogy a törvényszék •ülésein szakszervezeti ülnökök is részt vegyenek. A megye területére kiküldött felülvizsgáló bizottságok működéséről a Belügyi Népbiztosság értesítette a Direktóriumot. Vannak adatok a szakosztály büntető ügyekben való eljárá­sára is. Az igazságügyi népbiztoshoz, illetve szakosztályhoz futottak be a jelentések a nagyperkátai, pusztavámi, dunaföldvári, sárbogárdi ellenforra­dalmi megmozdulásokról. Ezeknek az ügyeknek a többségét továbbította a Forradalmi Törvényszék vádbiztosához. A Tanácsköztársaság utolsó napjai­ban a direktórium elnöke maga vette fel a jegyzőkönyvet a Székesfehérvárott tapasztalt ellenforradalmi tiszti szervezkedésről. A ///. szakosztály a katonaügy és a közrendészet ügyeivel foglalkozott annak ellenére, hogy a Hadügyi ós a Belügyi Népbiztosság rendeletileg tiltotta meg a Direktóriumoknak a katonai ügyekbe való beavatkozást. Nagy feladatot jelentett a Vörös őrség szervezése és munkájának támo­gatása. A Vörös őrség Országos Főparancsnoksága és a belügyi népbiztos meg­küldte a Direktóriumnak a Vörös őrség szervezésére és eljárására vonatkozó rendeleteket. A Vörös őrség Kerületi Parancsnoksága minden lényeges intéz­kedésről értesítette a Direktóriumot. Különösen értékes az a táblázat, mely a Vörös Őrségnek a Dunántúl területén való elhelyezését mutatja. A Direktó­riumnak tudomása volt a Vörös Őrség városi szolgálati beosztásáról s a megyébe történt kirendelésekről. A Direktórium a vörös zászlóaljak és ezredek mellé politikai megbízottakat küldött ki. A vörösőrök élelmezéséhez a Direktórium hozzájárult. A Direktórium katonai népbiztosa közreműködött sorozási, behívási, felmentési, szabadságolási ügyekben. Május 16-án 2000 felfegyverzett katona bevonulását biztosította. Segítette a Vörös Hadsereg ellátását : egyenruhát gyűjtött és fegyvereket juttatott neki. A székesfehérvári laktanyákat Marxról és Engelsről nevezték el. A Tanácsköztársaság ideje alatt Székesfehérvárott tovább működött a városi rendőrkapitányság. A városi rendőröket a Direktórium véglegesítette. A Direktórium anyaga számos közrendészeti vonatkozású iratot tartalmaz : utazási engedélyekre, zárórára, esti kijárási tilalomra vonatkozó iratokat. A fegyverviselési engedélyeket a Direktórium elnöke, majd később a kormányzó­tanácsi biztos adta ki.

Next

/
Thumbnails
Contents