Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - A Magyar Tanácsköztársaság történeti forrásai a magyar állami levéltárban - A Magyar Tanácsköztársaság történeteinek forrásai aTerületi Állami Levéltárban / 49–168. o.

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban 147 A városi direktórium a választásokig a megyei direktórium feladatát is ellátta. A Direktórium — mint az iratokból kitűnik — igen sokoldalú tevékenységet fejtett ki. Mindjárt az első napokban intézkedett a pénzintézetek szocializálásáról ; április 9-én szocializálta a Szentes és környékbeli Közalkalmazottak Beszerzési Csoportját. A rendeleteknek megfelelően szocializálta a nyomdákat és hírlapokat; feloszlatta a Csongrád megyei Gazdasági Egyletet és gondoskodott az ott tárolt termény szétosztásáról; felállította a Forradalmi Törvényszéket, megkezdte a vöröskatonák toborzását ; elősegítette a Birtokrendező és Termelést Biztosító Bizottságok alakítását ; szorgalmazta a mezőgazdasági munkát és biztosította feltételeit ; megszüntette az őrlési tanúsítvány rendszerét stb. Ugyanakkor a kulturális nevelőmunka területén felvilágosítást végzett a reakciós tartalmú propaganda ellensúlyozására. A proletárdiktatúra idején foglalkoztak Fábiánsebestyén és Magyartés községek Szenteshez való csatolásával. Ezt azonban nem hajtották végre. 2. — Szentes város Direktóriumának iratai a polgármesteri regisztratúrában. Az egyébként önálló fondot alkotó Direktórium iratainak egy részét a polgármesteri irattárban helyezték el. Ez Önmagában bizonyítja, hogy a polgármesteri hivatal, ha nem is szüntette be tevékenységét a Tanácsköztársaság idején, gyakorlatilag mégis a Direktórium felügyelete alatt működött. Az iratok általános közigazgatási ügyekkel kapcsolatosak. 3. — Hódmezővásárhely város Direktóriumának (április 7-től a Munkás-, Katona- és Földmívestanács Intézőbizottságának) iratai. Hódmezővásárhelyen is a februárban alakult néptanács választotta meg a Direktóriumot március 21-én. Először négytagú Direktórium alakult, majd ezt a számot háromra csökkentették. Az április 7-i választások alkalmával megválasztott 120 tagú végleges Munkás-, Katona- és Földmívestanács 20 tagú Intézőbizottságot alakított. Az Intézőbizottság háromtagú elnöksége (Direktóriuma) útján irányította a város életét. Április végén a város román megszállás alá került, május 8-án a megszálló csapatok felszámolták a tanácsot és szerveit, így a Direktóriumot is. A városigazgatást hét ügyosztály intézte, amelyek közül egyesek, mint a mezőgazdasági, közművelődési, pénzügyi, ipari osztály élére az osztályvezetők fölé politikai megbízottakat is állítottak. Az egyes ügyosztályok munkájának megsegítésére az ügyosztályok kebelén belül tanácsokat szerveztek, így a középítkezési, mezőgazdasági, közegészségügyi tanácsot. A hiányosan fennmaradt iratanyagban adatok találhatók az állatok és a mezőgazdasági gépek összeírására, építkezési ügyekre, a középítkezési, valamint a közművelődési Tanács szervezésére, a károsultak (hadirokkantak, özvegyek, árvák) szociális ellátására vonatkozólag. 4. — Hódmezővásárhely város Direktóriumának iratai a polgármesteri regisztratúrában. Helytörténeti szempontból értékesen egészítik ki a Direktórium iratanyagát a szintén önállóan, de a Direktórium felügyelete alatt működött polgármesteri hivatal iratai. Ezek között különös jelentőséggel bírnak a Direktórium választására, a városi alkalmazottak visszatartására, különböző hirdetményekre, igazolványokra, felhívásokra, a statárium kihirdetésére, a földek megművelésére, a tanácsválasztásokra vonatkozó iratok. 5. — Csongrád község (április 4-től város) Direktóriumának (Csongrádi hármastanácsnak) iratai a községi elöljáróság regisztratúrájában. A község a proletárdiktatúra idején várossá alakult, majd annak bukása után visszalő*