Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - A Magyar Tanácsköztársaság történeti forrásai a magyar állami levéltárban - A Magyar Tanácsköztársaság történeteinek forrásai aTerületi Állami Levéltárban / 49–168. o.

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban 137 tanácsi biztos alárendeltségébe került. A fond jelentőségét növeli az a körülmény, hogy a kormányzótanácsi biztos iratai elvesztek s kiadmányai főleg az alispáni iratok között találhatók meg. Az iratok egyébként a közigazgatás mindennapi menetére nyújtanak felvilágosítást. Megtalálhatók az iratanyagban a járási tanácsok alakulásáról szóld jelentések, valamint a községi tanácsok főként közellátási ügyekben előterjesztett jelentései. Értékes továbbá az az anyag, melyet az alispán, mint később az Országos Történelmi Emlékbizottság helyi szervezetének elnöke, e korszakra vonatkozólag összegyűjtött. Az ellenforradalmi korszakban felelősségre vont személyek fegyelmi iratai is e fondon belül kaptak helyet. 3. — Csanád vármegyei járások főszolgabíróinak iratai. A főszolgabírói iratok közül a központi (makói), a battonyai és a mezőkovácsházi járás teljes ügyviteli anyaga maradt fenn. Minthogy az április 10-ón választott járási tanácsok működésének nincs nyoma az iratanyagban, arra következtethetünk, hogy a járási forradalmi szervek nem használták fel ügyintézésükhöz a főszolgabírói hivatalokat. II. 1. Szeged város Direktóriumának iratai. A fond legértékesebb részét a jegyzőkönyvek gyűjteménye alkotja. A jegyzőkönyvek gyűjteményén kívül a direktóriumi iratok négy tárgyi csoportban foglalnak helyet. Külön sorozatot alkotnak az általános ügyviteli (közigazgatási), a katonai, a közellátási és a pénzügyi vonatkozású iratok. Egyetlen irat sem található, amelyből következtetni lehetne a Direktórium fölött álló megyei szerv működésére. Csupán közellátási ügyekben van nyoma annak, hogy a Sövényházán működő Csongrád megyei Központi Kerületi Felügyelőség intézkedett. A választások után kialakult a Direktórium igazgatási szervezete s ez az ügyosztály-rendszerre épült fel. Az I. ügyoszály általános közigazgatási ügyekkel foglalkozott; a II. ügyosztályra a mezőgazdasági ügyek tartoztak s. mellette működött a mezőgazdasági bizottság. A közellátási ügyekkel a III. ügyosztály foglalkozott, míg a IV. ügyosztály feladata a közművelődés irányítása volt. Ennek a keretében működött a közművelődési- és iskolabizottság. Az V. ügyosztály a közegészségügyeket intézte. Az intézőbizottságoknak az, egyes ügyosztályok vezetői számoltak be a területen adódó problémákról. A jegyzőkönyvek nemcsak a Direktórium, hanem más szervek tevékenységére vonatkozólag is értékes adatokat szolgáltatnak. Többek között itt találhatók a direktóriumi és intézőbizottsági ülések jegyzőkönyvei a március 28—június 28 közötti időből; a szegedi Direktórium mezőgazdasági bizottságának jegyzőkönyvei (június 17—július 14.) ; a szegedi Direktórum választóbizottságának jegyzőkönyvei (május 16—június 9.) ; a szegedi forradalmi rögtönítélő bíróság jegyzőkönyve (április 2.) ; a közellátási ügyekben felvett jegyzőkönyvek (május 13—június 20.) ; a Szeged-felsőtanyai Forradalmi Végrehajtó Bizottság és Paraszttanács jegyzőkönyve (március 25—március 29.) ; a szegedi Direktórium panaszügyi bíráskodási jegyzőkönyvei március 29—július 20.). A jegyzőkönyvek és az egyéb iratok alapján képet kapunk a Direktórium egész működéséről. Adatok találhatók az iratanyagban a Szegedről elmenekült Direktórium további sorsára vonatkozó vitákra, a szegedi munkásmozgalom problémáira, a visszamaradt politikai mozgalmi személyek megbízhatósága-