Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - A Magyar Tanácsköztársaság történeti forrásai a magyar állami levéltárban - A Magyar Tanácsköztársaság történeteinek forrásai aTerületi Állami Levéltárban / 49–168. o.

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban 12T követeléseivel, üzemek, gyógyszertárak szocializálásával, valamint a helyi vezetők magánfeljegyzéseivel kapcsolatos iratokat foglal magába a gyűjtemény. A Levéltár tanácsköztársasági vonatkozású iratait feldolgozták a „Negyven éve\

y (A Tanácsköztársaság Szabolcs-Szatmár megyei története) című — kiadás alatt levő — tanulmánykötetben. A kötet különlenyomataként megjelent Jenéi Károly: SzabolcsSzatmár megye a Tanácsköztársaság idején (Nyíregyháza, 1859) című tanulmánya. Kollega-Tarsoly Sándor szintén felhasználta a Levéltár vonatkozó iratait, Parasztsors Szabolcs-Szatmár megyében (Nyíregyháza, 1956) címen megjelent tanulmányában. L) PÉCSI ÁLLAMI LEVÉLTÁE (A Levéltár gyűjtőköre Baja városra is kiterjed) I. 1. Baranya vármegye Direktóriumának (Intézőbizottságának) iratai. — Március 28—augusztus 8. — 3 csomó irat + 1 kötet segédkönyv (iktató). 2. Baranya vármegye Sásdon székelő alispánjának iratai. — Március 21—április 26.. —• 1 csomó -f- 1 kötet segédkönyv (iktató, mutató). II. Í.Pécs város Sásdon székelő polgármesterének iratai. — Március 21—márciut 30. —- 1 csomó irat. *2. Baranya vármegyei községek Munkás-, Katona- és Földművestanácsainak iratai a községi elöljáróságok ós körjegyzőségek regisztra túráibán. — Március— augusztus. III. Sásd kerület Mezőgazdasági Műszaki Hivatalának iratai. — Május 26—október 24. — 1 csomó irat + 1 kötet segédkönyv (iktató). IV. Sásdi Járásbíróság iratai. — Március—augusztus. — 2 csomó irat. VII. * Baranya vármegye Pécs és Baja város szerb megszállás alatt működött közigazgatási és igazságszolgáltatási szerveinek tanácsköztársasági vonatkozású és a Tanácsköztársaságra visszetekintő iratai. Baranya megye az 1918 november közepén bekövetkezett szerb megszállás folytán két részre szakadt s ez az állapot 1921. augusztus 20-ig tartott. Szerb megszállás alá került a megye nagyobbik, déli fele, Pécs várossal együtt, míg a megye északi része magyar impérium alatt maradt Sásd székhellyel. A két részt elválasztó demarkációs vonal több, mint fél évig ingadozott és csak 1919 május végére szilárdult meg. A demarkációs vonal véglegesítése után a Tanácsköztársasághoz tartozó északi megyerész 18 körjegyzőséget és 2 nagyközséget foglalt magába ; ugyanitt két járási szervezet működött : a hegyháti járás Sár székhellyel, és a csonka pécsváradi járás ideiglenesen Hidas székhellyel. , A magyar közigazgatás tehát a Tanácsköztársaság idején Baranya megye kb. ötöd részére terjedt ki, a többi területen szerb közigazgatás volt. — Ugyancsak szerb impérium alatt állt ekkor már Baja városa is. Amikor Budapesten kikiáltották a Tanácsköztársaságot, Baranya megyében is azonnal megindult a hatalom átvételének folyamata és a szocialista közigazgatási szervek kiépítése. A belügyi népbiztos március 25-én értesítette a sásdi munkástanácsot a kormánybiztos főispán felmentéséről, egyben utasította a direktórium megalakítására. A direktórium öt taggal alakult meg s a tagok között a volt kormánybiztos is helyet foglalt. A közigazgatás forradalmi átszervezése gyors tempóban haladt, s a megyei direktórium mindjárt az első napokban jelentette a belügyi népbiztosnak, hogy a községi munkástanácsok és direktóriumaik a meg nem szállott területeken részben már megalakultak, vagy megalakulásuk folyamatban van. A hatalmi szervek megalakulásával párhuzamosan a termelőtevékenység normális mederben folyt. Mágócs, Magyaregregy, Jágónak, Kisbodolya, Felsőmindszent községekben háromtagú direktóriumot választottak. A közigazgatás átszervezésével egyidejűleg alakultak meg a községi pártszervezetek. Magyaregregyén az MSZP március 25-ón 180 taggal alakult; március 26-án Felsőmindszenten az új párt a gazdakör tagjaiból, napszámosokból, iparosokból és kereskedőkből alakult meg. A hegyháti járás jegyzői mágócsi gyűlésükön lelkesedéssel üdvözölték a Tanácsköztársaságot ós felajánlották szolgálataikat a pártszervező munkához. A tanácsok tíjraválasztását április 7-én tartották meg. A választásokat a megyeidirektórium választási bizottsága bonyolította le. A választás eredményeképpen mindenütt megalakultak a tanácsok s megszűntek a régi polgári igazgatás szervei.