Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - A Magyar Tanácsköztársaság történeti forrásai a magyar állami levéltárban - A Magyar Tanácsköztársaság történeteinek forrásai az Országos Levéltárban / 10–48. o.

12 A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai az Országos Levéltárban minisztériumok hatáskörét, épületét, hivatali apparátusát, tisztviselői karát,, irattárát. A forradalom békés úton való győzelme következtében lényegesebb változások sem a hatáskör, sem az ügybeosztás, sem a személyi összetétel terén nem történtek. Jellemző, hogy a fennmaradt iktatókönyvek tanúsága szerint szinte kivétel nélkül mindenütt folytatták a jogelőd minisztérium regisztratúráját, csak később rendelték el egyes népbiztosságokon (pl. 1919. ápr. 15-én a Földmívelésügyi Népbiztosságon) új iktatókönyvek felfektetését. A népbiztosságok közül a Belügyi, a Földmívelésügyi, a Pénzügyi, a Kereskedelemügyi, a Hadügyi, az Igazságügyi Népbiztosságok átvették az 1848:49-ben, illetve 1867—1919 között működött minisztériumok hatáskörét, ügykörét, szervezeti beosztását. Átvették e minisztériumok 1918-as tisztviselői karát is, változtatások csupán a legfelső vezetésben történtek, ott sem mindenütt következetesen. A feljebb felsorolt népbiztosságok nevükben is megtartották a jogelőd minisztériumok nevét, egyedül a „Honvédelemügyi Minisztérium" neve változott át „Hadügyi Népbiztosság"-ra. A régi ,,M. kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium" már a Károlyikormány idején szétvált külön Vallásügyi és külön Közoktatásügyi Minisztériumra. A Közoktatásügyi Népbiztosság ez utóbbi hatáskörét vette át. A Munkaügyi Népbiztosság a Károlyi-kormány idején alakult Munkaügyi ós Népjóléti, a Közélelmezési Népbiztosság a Közélelmezési Minisztérium hatáskörét és apparátusát vette át. Ugyancsak a Károlyi-kormányzat idején létesült a Német és a Ruszka-Krajnai Minisztérium is, ezeknek, illetve a Nemzetek Önrendelkezését Előkészítő Minisztérium megfelelő osztályainak jogkörét ós apparátusát vették át a Német és a Ruszin Népbiztosságok. A Külügyi Népbiztosság a Károlyi-kormány idején kiépülni kezdett .önálló magyar Külügyminisztérium bázisán jött létre. A Szocializálási Népbiztosság a régi Kereskedelmi Minisztérium ipari közigazgatási, iparfejlesztési, műszaki ügyosztályai bázisán épült ki, természetesen azokénál sokkal nagyobb jogkörrel és hatáskörrel. A Tanácsköztársaság azért is vehette át lényegesen nagyobb megrázkódtatás nélkül a legfőbb kormányzati szervek apparátusát, mert azokban már a polgári demokratikus forradalom győzelme következtében is bizonyos változások következtek be. Másrészt a pártegyesülés hibásnak bizonyult módja következtében sok, a tanácshatalommal lényegében egyet nem értő jobboldali szociáldemokratának vezető tisztségbe kerülése megakadályozta a régi államigazgatási szerveknek a munkásosztály érdekeinek, a szocialista állam követelményeinek megfelelő átszervezését. 1919. márc. 26-án jelent meg a „Tanácsköztársaság" c. hivatalos lap,, amelynek 1919. aug. l-ig megjelent 107 száma tartalmazta a Kormányzótanács ós az egyes népbiztosságok valamennyi jelentős rendeletét. Míg a Forradalmi Kormányzótanács legelső rendeletei (az I. sz. a statárium kihirdetéséről,, a II. sz. a szesztilalomról, a III. sz. a fegyverviselési tilalomról) a napilapokban jelentek meg, a forradalmi törvényszékek felállítását elrendelő IV. sz. rendelettől kezdve valamennyi rendelet a.„Tanácsköztársaság" c. Hivatalos Lapban került kihirdetésre. A Forradalmi Kormányzótanács VI. sz. rendelete intézkedett a rangok ós címek eltörléséről. „A Magyar Tanácsköztársaságban nincs nemesség, rang ós cím ; nincsenek rendjelek, érdemrendek és más hasonló kitüntetések. Nincsenek továbbá olyan címek sem, amelyek csupán hivatali rangviszonyt fejeznek ki (pl. államtitkár, miniszteri tanácsos, titkár stb.). i^^^^_^^^^__^^^_^^^^__