Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - A Magyar Tanácsköztársaság történeti forrásai a magyar állami levéltárban - A Magyar Tanácsköztársaság történeteinek forrásai aTerületi Állami Levéltárban / 49–168. o.

124 A Magyai Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban viszont az iratokat a hivatal iktatókönyvében tartották nyilván. Sajátos eset Szabolcs megyében, hogy a fenti iratokat március 26-ig a hivatalában maradt kormánybiztos kiadványozta és intézkedéseket is foganatosított. Érthetővé teszi ezt a helyzetet az a körülmény, hogy maga a volt főispán-kormánybiztos is direktóriumi tag lett. Az iratok a hatalom átvételével, a tanácsrendszer kiépítésével kapcsolatosak. 2. — Szabolcs vármegye Direktóriumának iratai. A Direktórium első ülését még a proletárdiktatúra kikiáltása előtt megtartotta. Az ülésen résztvettek a. polgári típusú hivatali apparátus képviselői, ezek sorában a helyettes alispán is. A Direktóriumhoz beadott iratokon feltüntették az iktatószám mellett a ,,dir'

5 jelzést is. Az ügyintézés során az előadó fogalmazványt készített, melyet általában a Direktórium elnöke, némelykor még két direktóriumi tag, vagy esetleg az elnök nélkül csak két direktóriumi tag írt alá. A fogalmazványokon, az aláírások mellett egy-két esetben használták a „Szabolcs megyei direktórium 1919" feliratú körbélyegzőt is. Ritkán az is előfordult, hogy a határozat mellé a hasonló feliratú fejbélyegzőt nyomták. ' Szabolcs megye Direktóriuma irányította a megye életét és átvette a. volt törvényhatósági bizottság jogkörét öröklő megyei munkástanács államhatalmi szolgálatát. Hozzátartozott a községi és városi képviselőtestületi határozatok jóváhagyása, községi költségvetések, gyámpónztári számadások felülvizsgálata, tisztviselők nyugdíjazása, a megye által kötött vállalati szerződések jóváhagyása, orvosi oklevelek kihirdetése stb. Mindezek az ügyek még a régi ügyintézés maradványaiként kerültek tárgyalásra, viszont a Direktórium természetesen a forradalmi változással kapcsolatban kialakult ügyek egészével foglalkozott. Hatásköre térületén a volt főispáni, törvényhatósági bizottsági, sőt rendőrhatósági jogkör bizonyos vonásai összeötvöződtek. Emellett magángazdálkodási ügyekben is intézkedett. Politikai jellegű intézkedései közül jelentősebbek a következők: a 48-as párt feloszlatása, intézményekhez bizalmiak kiküldése, tartózkodási engedélyek kiadása, népbiztosi rendeletek végrehajtása, fegyelmi eljárások lefolytatása, panaszok kivizsgálása, megyei állások betöltése. Ami a gazdasági életet illeti, foglalkozott a Direktórium a közellátás szervezésével, rekvirálásokat rendelt el, intézkedett az útépítések ügyében, megtiltotta a gyümölcsfák és szőlők rongálását stb. Megtalálhatók az iratanyagban a Direktórium üléseinek jegyzőkönyvei is. Ezekhez külön betűrendes mutató készült. 3.— Szabolcs vármegyei Munkás-, Katona- és Földmívestanács Közigazgatási Hivatalának, illetve Direktóriumának iratai az alispáni regisztratúrában,. Az alispáni hivatal a Direktórium alá rendelt szakhatóságként működött április 21-ig. Hatásköre a közigazgatás mindennapi menetét érintő ügyekre terjedt ki, a politikai jellegű fontosabb ügyekben viszont a Direktórium rendelkezett. Április 22-től viszont április 26-ig a megyei Direktórium egész iratanyaga az alispáni regisztratúrában helyezkedik el, ezen belül külön jelzéssel ellátva. Ez alatt az időszak alatt ugyanis, az úgynevezett második Direktórium ügyosztályos igazgatási szervvé alakult át, iratait az alispáni hivatal ügyosztályai útján kezelte és intézte. Ezek az iratok a Direktórium teljes ügykörét tükrözik. 4.—Szabolcs vármegye Direktóriumának iratai a megyei Közigazgatási Bizottság regisztratúrájában. A tanácshatalom kezdeti időszakában látszólag működött Szabolcs megyében — az általános országos gyakorlattól eltérően ••— a Közi-