Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - A Magyar Tanácsköztársaság történeti forrásai a magyar állami levéltárban - A Magyar Tanácsköztársaság történeteinek forrásai aTerületi Állami Levéltárban / 49–168. o.

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban 103 10. — Oyőr és Mosón vármegyei járások Munkás-, Katona- és Földmívestanácsainak iratai a járási főszolgabírók regisztratúráiban. A pusztai járás főszolgabírójának iratai rendezett, selejtezetlen állapotban találhatók meg. Május 28-án a megyei tanács határozatot hozott a járások közigazgatásának átszervezésére. A pusztai járásnál június 12-én, a volt főszolgabíró, mint járási hivatalvezető vezette tovább az ügyeket. A járási tanács határozatait köteles volt végrehajtani. Mint az igazgatás vezetői, a járások hivatalvezetői és fogalmazói felszólalási joggal részt vehettek a járási tanács intézőbizottságának ülésein. A fond tartalmazza a járási tanács, az intézőbizottság, valamint az egyes bizottságok iratait, amelyek főleg általános közigazgatási ügyekkel kapcsolatosak. A sokoróaljai járás munkástanácsának, illetve főszolgabírójának iratai segédkönyvek alapján kutathatók. A járási hivatalvezető itt június 2-án vette át az ügyek intézését. Az ügyintézés a pusztai járáséval azonos. A fondban megtalálható az áprilisban megalakult járási tanács, valami^ az intézőbizottság főleg közigazgatási természetű iratanyaga. A tószigetcsilizközi járás munkástanácsának iratanyaga szintén rendezett és selejtezetlen. A főszolgabíró itt június 3-tól működött mint járási hivatalvezető. A járási tanács és a szakbizottságok iratai a fondban megtalálhatók. A magyaróvári járás főszolgabírójának közigazgatási iratai folytatólagos sorszámozást kaptak; rendezettek, selejtezésen nem estek át. Ä járást nem a főszolgabíró vezette, hanem úgy mint másutt, a járás élére állított politikai megbízott felügyelete alatt állt, a választások után pedig a járási tanács végrehajtó szervévé vált. Hivatalszervezetileg tehát nem működött önállóan, s iratai is a polgári korszakban fennállt irattári kezelési rendszert folytatták. Az iratanyag általános közigazgatási ügyekkel kapcsolatos. Hasonló volt a helyzet a rajkai szolgabíróság irataival, míg a nezsideri járás iratai nem maradtak fenn. II. 1. —Győr város polgármesterének iratai teljesen rendezettek, irattári rendszerük kútfőkön belüli alapszámos rendszer. A város közigazgatásának ellenőrzésére a Direktórium a forradalom győzelme után megbízottat nevezett ki. A polgármesteri hivatal tehát mint a direktórium városi közigazgatási osztálya működött; — az iratok tárgya ennek megfelelő. 2. — Győr és Mosón vármegyei községek Munkás-,Katona- és Földmívestanácsainak iratai a községi elöljáróságok regisztratúráiban, illetve külön fondban. Magyaróvár nagyközség fondjábol két állag maradt fenn. Ezeket azonban csak az irattári rendszer különbözősége választja el egymástól s nem a hivatalszervezeté. A „közigazgatási iratok''' óppenúgy a tanács irányítása alatt álló községi elöljáróságoknak, illetve intézőbizottsági ügyosztályoknak képződményei, mint ,,a helyi tanács határozatainak ügyiratai" címen fenntartott állag. Az iratok nagyon hiányosak. Tartalmaznak tanácsülósi jegyzőkönyv kivonatokat, rendeleteket és kérvényeket. A tanács kiemelkedőbb intézkedései között olvashatunk a gyermeknyaraltatási akcióval kapcsolatos összeírásról, zsír- és tejellátás biztosításáról, vízvezeték létesítésének előmunkálatairól, hídépítésről, községi alkalmazottak fizetésének rendezéséről, a várossá való átalakulás kérvényezóséről, házhelyakcióról. Természetes, hogy az idő rövidsége miatt minden kérdésben eredményes intézkedés nem következhetett be, miután augusztus 6-án már a régi elöljáróság vette át a hatalmat.