Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - A Magyar Tanácsköztársaság történeti forrásai a magyar állami levéltárban - A Magyar Tanácsköztársaság történeteinek forrásai aTerületi Állami Levéltárban / 49–168. o.

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban 97 ügyekről és az egri Erzsébet-fürdő építési költségeiről, a Heves vármegyei Központi Direktórium által az április—május hónapokban kiküldött körzeti biztosok meghatalmazó levelei az egri katona- és munkástanács bélyegzőjével ellátott fogalmazványban, továbbá a megye vezetőinek inkább személyes vonatkozású visszaemlékezései a tanácsköztársaság alatti élményeikről. Mindezeken kívül néhány 1918-as plakát található még a gyűjteményben. I I. Eger város közigazgatási Direktóriumának (Munkás-, Katona- és Földmívestanácsának) iratai a polgármesteri regisztratúrában. A regisztratúrából a 4966—10 870. számok közötti ügyiratok esnek a proletárdiktatúra időszakára. A fond állagokra nem tagolódik. Irattári rendszere visszacsatoló alapszámos rendszer. Ennek következtében az iratok 30%-a az 1893—1918. évek anyagához került. Az iratanyag bár selejtezésen nem esett át, mégis hiányos. Eger város polgármestere az év elején megkezdett regisztratúrát március 28-ig folytatta, ekkortól a hivatal mint a város közigazgatási direktóriuma, de minden változás nélkül vezette tovább a polgármesteri iktatást. Április 3-tól pedig mint közigazgatási szakosztály, július közepétől pedig mint az Intézőbizottság elnökségének közigazgatási alosztálya szerepel. A polgármesteri iktatás a Tanácsköztársaság megszűnése után folytatódott. A megmaradt iratok a korábbi polgármesteri ügykör folytatásából származtak, kibővülve forradalmi tartalmú iratokkal. Az utóbbiak kb. 30%-át teszik ki az iratanyagnak, ós tárgyuk szerint a közellátási, fegyvergyűjtési, hadserég ellátási, lórekvirálási, munkaerő gazdálkodási, mezőgazdasági, selyemtenyésztési, szocializálási ügyekkel, valamint a vörös őrséggel, új kőszénbánya nyitásával, szocializált városi fürdők rendbehozatalával, földbérlet iránti kérelmekkel, a termelés biztosításával, segély kérelmekkel, szeszfőzdék üzemben tartásával, sporttelepek fenntartásával, gyermekek mozilátogatásának szabályozásával stb. ügyekkel kapcsolatosak. A polgári u

gyigazgatás természete lényegében nem változott, s az ilyen ügyekben keletkezett iratok a korábbiakhoz hasonló tárgyúak. VI. Heves vármegyei,,Letétek'' című gyűjtemény tanácsköztársasági vonatkozásai. A gyűjtemény Kolacskovszky Lajos, Heves megye 1919. évi megbízott alispánjának ós Kálnoky István, Eger város helyettes főjegyzőjének visszaemlékezéseit, valamint ugyancsak Kolacskovszky Lajos nyomtatvány- és iratgyűjteményét tartalmazza. A Levéltár iratanyagát az ez ideig megjelent tanulmányok csak részlegesen dolgozták fel. Elsősorban a letétek gyűjteményére támaszkodik Nagy József: Az 1918-as polgári demokratikus forradalom és Tanácsköztársaság Heves megyében (Eger, 1955.) című munkája. Hasonlóan e tárgykörben jelent meg Kolacskovszky Lajos: A dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság című (Hevesmegyei Népújság, 1958. március 21—április 13.), valamint „A Tanácsköztársaság egri eseményeiről" címen megjelent dolgozata (Ifjú Nevelő, Eger, 1958. április—június). E) ESZTERGOMI ÁLLAMI LEVÉLTÁR (A Levéltár gyűjtőköre Esztergom és Komárom megyére terjed ki) I. Esztergom vármegye és város-JMunkás- és Katonatanácsának iratai. — Március 22— augusztus 1. — 1 csomó irat. II. * Esztergom, Komárom és Veszprém vármegyei községek Munkás-, Katona- és Földmívestanácsainak iratai a községi elöljáróságok regisztratúráiban, illetve külön fondban. •— Március—augusztus. 7 Levéltári Közlemények, XXIX.