Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - A Magyar Tanácsköztársaság történeti forrásai a magyar állami levéltárban - Bevezetés / 5–9. o.

Bevezetés 9^ készültsége, tájékozottsága és szakértelme sokhelyütt, a formális egyöntetűség ellenére is, összeállításunkat kétségtelenül még egyenetlenné és nem mindenütt egyforma dokumentációs értékűvé teszi.* Űgy véljük azonban, hogy mindezen hiányosságok ellenére sem végeztünk hiábavaló munkát, — ha eredményesebbet bizonyára végezhettünk volna is. Összeállításunk talán egy lépéssel közelebb viszi a Magyar.Tanácsköztársaság történetének kutatóit történelmünk e nagy korszakának még jobb megértéséhez, eredményesebb és elmélyültebb feldolgozásához. * Megmutatkozik ez abban például, hogy az „irat" kifejezést amellett, hogy BÍ. leltári felsorolásban mindenhol a „kötet" fogalom ellentéteként a csomókban tárolt iratanyag megjelölésére használtuk,- ugyanakkor általánosságban „X szerv iratai" értelemben is alkalmaztuk. Ugyancsak nem sikerült pontosan egyeztetni szóhasználatunkat a vármegye és megye kifejezések esetében : legalább a leltári részekben igyekeztünk azonban mindenhol az egykorú szóhasználatnak megfelelő „vármegye" kifejezést alkalmazni. Egyöntetűség hiánya az is, hogy bizonyos szerveket a levéltárak nem egységesen vagy legalábbis nem azonos terjedelemben vettek fel az összeállításba. Különösen feltűnő ez például az igazságszolgáltatási szervek esetében, ahol mindenre kiterjedő részletes ismertetést (mely a Tanácsköztársaság egész igazságszolgáltatási szervezetére vonatkozólag is hasznos tájékoztatást ad) csak a Budapesti 1. sz. Állami Levéltár készített. A szerzők viszonylag nagy száma s a kézirataik összeszerkesztésével igy együttjáró problémák következtében kerülte el figyelmünket egyes szervek neve helyes alakban (kis ill. nagy kezdőbetűvel) történő írásának következetes végigvezetése (pl. Direktórium — direktórium ; Intézőbizottság —=• intézőbizottság).